Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Évforduló - 185 éve született gróf Andrássy Manó. (Kovács Agnes)

re fordította. Apjától, ///. Andrássy Károly gróftól megörökölte az oláhpataki Károly-kohót és a tehetséget. Rövid időn belül felépítette az alsósajói Etelka-vasolvasztót (ma mindkettő technikatörténeti műemlék), megvásárolta és kiépítette a betléri, a berzétei, a gombaszögi és a vígtelkei vasgyárakat. Neki köszönheti létét a salgótarjáni vasmű- és a borsodi (rudabányai) bányatársulat. Fő részvényese volt több magyarországi iparvállalatnak, közvetlenül halála előtt ő hozta létre a szerencsi cukorgyárat. A 19. században Gömörben már csak két nagy vasmű működött: Ágost Szász-Coburg-Gothai herceg üzeme mellett az Andrássy család gyára, a többi arisztokrata vállalkozás nem bírta a tőkés versenyt. Ez a két főúri vasmű az Állami Vasművek és a két óriás részvénytársaság, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű és a francia tulajdonban levő Osztrák-Magyar Allamvasúttársaság krassó-szörényi vasművei mögött az ország 4. és 5. legnagyobb vas-előállítója volt, s a teljes nyersvas-termelésének egyharmadát állította elő. Andrássy kohóinak teljesítménye 10 év alatt megduplázódott, elérte a 20 ezer tonnát, a magyar nyers vas-termelés 14 százalékát. A rengeteg faszenet, amelyet a kohók elfogyasztottak, jelentős részben az Andrássy-uradalom 85 ezer holdnyi erdeje biztosította. De minden fejlesztésnek és bővítésnek csak akkor volt értelme, ha az uradalom termékeit el tudják juttatni a piacra. Ehhez pedig vasútra volt szükség. Ezért Andrássy Manó a kiegyezést követően harcba szállt a gömöri iparvidék vasútjaiért. Az Alföldnek már van elég vasútja - hangoztatta, most már „a felvidéki birtokos vasgyárosoknak hóna alá kell nyúlni", mert a Felvidék vasipara jó közlekedés mellett 300.000 tonnára képes évi termelését fokozni. Küzdelmét siker koronázta, s 1870-ben megszületett a törvény a gömöri iparvasutak állami segélyezéssel történő megépítéséről. Ezek a vasutak az évtized közepére el is készültek, s az Andrássy-vasművek valamennyi telepe vasúti összeköttetéshez jutott. Legnagyobb érdemei közé sorolható az a fáradhatatlan tevékenysége, amit mint elnök, az apja által kezdeményezett Tiszaszabályozás körül fejtett ki, s hogy ez a nagyszabású vállalkozás végképp meg nem bukott, leginkább neki köszönhető.