Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. (Gábori Csánk Vera)

Tanulmányok Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten GÁBORI CSÁNK VERA A budapesti Farkasréten feltárt őskori kovabányáról először a Nature című tekintélyes és világszerte ismert londoni folyóirat adott hírt 1984. augusztusi számában, majd a The Economist 1984. november 3-i száma az. év régészeti szenzációjának nevezte az ásatásokat. Az utóbbi cikket annak idején a Magyar Tudomány is átvette, de a feltárások befejeződése után a szerkesztőség szükségesnek tartotta, hogy a nagy jelentőségű lelőhelyet a folyóirat hasábjain alaposabban is bemutassa a kutatások vezetője. A tanulmány az 1989. évi 1. számban látott napvilágot, s mivel a Magyar Tudomány csak viszonylag sz.űk olvasóközönséghez jut el, az abban foglaltakról a bányászattörténet művelői, illetve a téma iránt érdeklődök nemigen értesültek. így fordulhatott elő, hogy a farkasréti ősbánya mindeddig nem, vagy csak alig került be a szakmai köztudatba. Ezért az értekezést - a MT szerkesztőségének engedélyével - most újraközöljük, abban a reményben, hogy végre utat talál mindenkihez, akinek a figyelmére szamot tarthat. A tanulmány ismételt megjelentetését a tíz éve elhunyt szerző, dr. Gábori Miklósné Csánk Vera (1929-1996), az őskőkor kiemelkedő magyar kutatója emléke előtti tisztelgésnek is szánjuk. - A Magyar Tudomány című folyóirat kiadója a Magyar Tudományos Akadémia. - (A szerkesztő.) Az ásatások 1984-85-87-ben folytak, [...] így annak ellenére, hogy a vizsgálatuk, a feldolgozásuk csak most kezdődik, ma már új adatokat és eredményeket közölhetünk. Előre hozva az összegzést: szinte páratlan az előkerült bányászszerszámok mennyisége (ebben a korszakban agancsból készültek), ezek kitűnő megtartása, azaz épségük és főleg a koruk, amelyet az abszolút értékű vizsgálat nélkül is, már előre meggyőződéssel feltételeztünk. Úgy látszik, leírhatjuk, hogy ez a lelőhely Európában a bányászat legrégibb emléke.