Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - Szomolnoki bányapénzeink. (Szemán Attila)
sági ügyeit 1548-tól ugyanis ebben a kamarában intézték. A kérvény 1581-ben kelt és Kubinyi Kristóftól származik, aki bócai bányáit müveitette. Lévén viszonylag sok alkalmazottja, ellátásukhoz s a munkamennyiségek méréséhez bányapénzeket kívánt veretni. Valójában a bányapénzek a gazdasági kényszer viszonylag korai alkalmazásának az eszközei voltak. Ha ugyanis a munkás a bánya kantinján kívül máshol be nem váltható bányapénzben kapta meg az előleget, nem volt gazdasági alapja, azaz pénze arra, hogy munkahelyet változtasson. Minthogy azonban a bányapénz fogalma a 16. században sem volt általánosan ismert, a kérvényben körülírja annak használati körét, s már létező, használatban levő típusaiból mintát is küld a hivatalnak. A bányapénzeket munkamennyiség mérésére vagy ellenőrzésre is kívánta használni, azaz a „rovás" helyettesítésére. Ezen kívül saját kereskedésében vásárolhattak vele, tehát korlátozott forgalmi funkciót is szánt a bányapénzének. Legfőképp azonban alighanem azért kérvényezte meg bányapénzverését, hogy a hamispénzverés vádját elkerülje. A rézveretek a középkori-koraújkori értelmezésben nem minden szempontból számítottak pénznek. Minthogy nem pagamentumból 5 készültek, belső értékük nem volt jelentős, használatukat is erősen korlátozták, így a rendes forgalmi pénzzel nem konkurrálhattak. Az ebben a levélben található három melléklet-bányapénz képezi tehát ma ismert legrégibb bányapénzeink csoportját. Az irat egyértelművé teszi, hogy ezek mind Szomolnokhoz kapcsolódnak. Sőt a bányapénzeket használó vállalkozó bányapolgárok nevét, Hans és Peter Fay gelt, Gregor Triebelt is megemlíti. Legkorábbi a három bányapénz közül az 1548-as évszámú darab (1. kép). Gindl közöletlennek vélte, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Az érmeket jóval régebben ismertették már, csakhogy helytelenül. Joseph Neumann, a neves régi numizmatikus, Hans Fischer katharinabergi (Csehország) bányatulajdonosnak tu5 Pénz-alapanyag. Rézzel ötvözött ezüst, mely pontosan a megfelelő arányokat képviselte ahhoz, hogy az - a veretendő pénz lapkaméretét tekintetbe véve - a pénz értének megfelelő ezüstmennyiséget tartalmazza.
