Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Szakirodalom - A magyar olaj- és gázipar élő öröksége. (Hadobás Sándor)

mény az európai hírű Selmecbányái Bányászati Akadémia jogutódja is. Az egyetem területén - a szabadban és az épületekben egyaránt - számos műalkotás és egyéb objektum örökíti meg a legnevesebb professzorok emlékét. De a tiszteletadás más formájával is találkozhatunk Miskolcon: dr. Sályi István professzorról utcát neveztek el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sohasem volt olaj- vagy gáztermelés, mégis van emlékhelye: ugyanis itt lép országunkba a volt Szovjetunióból kiinduló Testvériség gázvezeték, amelynek beregdaróci kompresszorállomásán emléktáblát, illetve kopjafát helyeztek el jeles alkalmakból. Szép gesztus a kötet összeállítói részéről, hogy az olajosok által tisztelt és számon tartott emlékhelyek közé Kunoss Endre bányamérnök, költő kálozi (Fejér megye) síremlékét is felvették. A közelmúltban derítették ki a kutatások, hogy ő volt a Bányászhimnusz szövegének (pontosabban első két versszakának) a szerzője. Személye ilymódon méltó az egész magyar bányásztársadalom megbecsülésére. Jó lenne, ha az olaj- és gázipar példáját más bányászati ágazatok is követnék, és gondos kutatás, dokumentálás után bányavidékenként, megyénként vagy bármely más csoportosításban közreadnák az emlékhelyeiket bemutató köteteket.