Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Életmű - Téglás Gábor (Hadobás Sándor)

kutatását választotta tanulmányai főtárgyául. Feltárta a várhelyi (sarmizegethuzai) amfiteátrumot és a dáciai limes nyugati szakaszának egy részét. A dévai múzeumot - melynek mint a Hunyod vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat alapító tagja, hosszú ideig igazgatója volt - számos értékes lelettel gyarapította. Rendkívül jelentősek azok az eredmények, amelyeket az erdélyi római kori bányászat történetével kapcsolatban ért el. Még alkalma volt arra, hogy sok emléket háborítatlan, ősi állapotában tanulmányozzon, ezért pontos és hiteles megfigyelései, leírásai alapvető forrásnak számítanak e témakörben. A bányászat tárgyi hagyatékából sokat megmentett az utókor számára, úgy, hogy a helyszínen öszszegyűjtötte, majd később múzeumokba juttatta azokat. De már ő is arról panaszkodott, hogy nemtörődömségből, emberi gondatlanságból egyre pusztulnak a régmúlt idők pótolhatatlan kincsei. Számos könyve jelent meg, tanulmányait főként az Archaeologiai Értesítőben és a Bányászati és Kohászati Lapokban publikálta. Munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1888ban levelező tagjává választotta. Budapesten hunyt el 1916. február 4-én. Bővebb élet- és pályarajzot az Akadémiai Értesítő és a Századok 1916. évi kötetében találhatnak az érdeklődők (az előbbi névtelenül jelent meg, az utóbbit Ortvay Tivadar írta). Az alábbiakban közreadjuk Téglás Gábor bányászattörténeti tárgyú írásainak (valószínűleg nem teljes) jegyzékét, amely minden elismerő szónál jobban tükrözi ilyen irányú munkásságának gazdagságát és sokrétűségét. A rómaiak aranybányászata Boiczán és Rudnán Huny ad megyében. = Archaeologiai Értesítő, 3. évf. 1883. 142-147. old. Római bányászat Boiczán és Rudán. = A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve, 1884. 77-79. old. A római bányászat Erdélyben. = Az Országos Régészeti és Embertani Társulat Évkönyve 1879-1885. Bp. 1885. 132-143. old. Történelemelőtti ólomipar és ólombányászat Karinthiában.= Természettudományi Közlöny, 1885. 129-131. old.