Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rézflotálás Rudabányán az 1970-es években (Sóvágó Gyula)

b. Flotálási körfolyam Rudabányán a rézércek flotáláshoz ún. alsólevegős flotálócellákat használtak. A flotáláshoz szükséges levegőt részben a cella fenekén forgó ke verőlapát szívása, ill. a keverőlapát alá befúvott sűrített levegő biztosította. A flotálási eredményeket nagyban befolyásolta a flotálási idő. Hosszabb időt kellett biztosítani az alapflotálásra, illetve az ellenőrző (kontroll) flotálásra. Az alap- és az ellenőrző-flotálásra 5 db EUM 1000/2 cella (10 db kád) szolgált. A sorba kapcsolt cellák közül az 1. kapta feladásként az EKA-keverőből érkező zagyot. A többi az előző cella alsó termékét flotálta. A 10 db cellából az első négy szolgált alapflotálásra, míg az 5-10. cella végezte az ellenőrző flotálást; az utóbbi akkor volt megfelelő, ha a cellasor végén (9-10. cella) csak fehér hab úszott. Az ellenőrző flotálás habterméke (5-10. cella) - amelynek minősége közel azonos volt a feladott nyersérc minőségével - a keverőkbe nyert visszavezetést, míg az ellenőrző flotálás 10. cellájának alsó terméke volt a végmeddő. Az alapflotálás habtermékét (1-4. cella) kezdetben 3 db sorba kapcsolt EUM 500/4 cellasoron, majd 1976-tól 1 db EUM 500/4 és 1 db EUM 800/6 cellasoron tisztították. Az EUM 500/4-es cellasoron háromszoros tisztítás után képződött dúsított habot víztelenítés végett a vákuum dobszűrőbe vezették. A tisztítóflotálás alsó terméke (középtermék) a malomkiömléshez volt visszavezetve, így az ismételt osztályozást követően vagy őrlésre, vagy alapflotálásra került. A flotációs technológiának fontos része volt a szükséges reagensek alkalmazása, ezeket az egyenletesebb eloszlás miatt vízzel hígítva, 5-10 %-os töménységben adagolták. (Kivételt képezett az olajjellegű habképző, ez eredeti állapotában került a zagyba.) A rézflotálás eredményeit az előkészítési anyagmérleg jellemzi, fémeket tartalmazó ércek esetén ez a „fémmérleg".