Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)

Szakirodalom - Könyv Jászó múltjáról (Hadobás Sándor)

ban kerülhetett sor Jászon. Az eseményt országos figyelem kísér­te, szinte minden korabeli újság tudósított róla. A pecsétek és pecsétnyomók (139-142) c. rész a városi iratok hitelesítésének eszközeit mutatja be írásban és képben is, szám szerint 6 darabot. A legrégebbi pecsét egy 1576-ból származó ok­mányon maradt fenn, az utolsón pedig az 1905-ös évszám olvas­ható. Központi alakjuk Szent Mihály arkangyal, a jászói templom védőszentje. A bányászatra utaló szimbólumok, a keresztbe helye­zett nyeles ék és kalapács a 18. században jelennek meg először az ábrázolások között, de a 20. század elején elhagyták, nyilván azért, mert az iparág ekkor már erősen hanyatlóban volt a településen. Az Építészeti emlékek (143-146) c. szakasz a későbarokk stílu­sú hatalmas premontrei kolostor-együttest és a középkori eredetű Szent Mihály arkangyal plébánia-templomot ismerteti vázlatosan. Mindkét épület bővebb ismertetést érdemelne, de terjedelmi okok miatt most nyilván csak ennyire volt lehetőség. A szerző szabad­kozik is emiatt. A jászói sportélet (147-150) főként a labdarúgásban merült ki, emellett néhány más sportág űzésével is próbálkoztak a helybeliek (tenisz, röplabda, asztalitenisz, atlétika). Jászó nagyjai (151-156) cím alatt 14 helyi születésű jeles sze­mélyiség rövid életrajzát olvashatjuk. Valamennyien még magyar alattvalóként - tehát 1920 előtt - látták meg a napvilágot. Közöt­tük nem találunk olyat, aki igazán mély nyomot hagyott volna nemzeti kultúránkban. A háború (157-161) c. rész a II. világháború helyi történéseit eleveníti fel. Mondák, legendák és mesék (162-164): bemutatja azokat a nép ajkáról származó, de esetenként 20. századi írók által feldolgozott - és emiatt eredetiségüktől megfosztott - históriákat, amelyek az irodalomban fellelhetők. A Kronológia (165-167) az őskortól 1945-ig évszámokba sűrít­ve idézi fel Jászó történetének legfontosabb eseményeit. Angol és szlovák összefoglaló (168-171) könnyíti meg a ma­gyarul nem értő olvasók dolgát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom