Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964

1963. szeptember 25., 1. rektori tanácsülés

6 zisra építve. Ez az együttműködés, az oktatási bázis kiszélesítése, közelebb viszi az egyetemet az élethez, a képzést gyakorlatibbá te­szi és ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok is visszahatnak az egyetemi munkára. A fővárosi kórházi osztályoknak az oktatásba tör­tént bevonása azok szakmai színvonalát és ezzel egyidejűleg a beteg­­ellátás szintjét jelentősen emeli. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy javaslatunkat áz élet igazolta, végre­hajtását a szovjet, a szocialista és kapitalista tapasztalatok sze­rint is kockázat nélkül vállalhatjuk, uj klinikai bázis létesítését teszi lehetővé jelentős megtakarításokkal, igen gazdaságos formában. IV. Az egészségügyi ellátás egészének növekedése szükségessé teszi gyógy­szerészképzésünk fokozását is. A két egyetemről kikerülő fiatal gyógy­szerészek száma kevés. Budapest évente 20 fiatal gyógyszerészt kap, ez a létszám pótlására sem elegendő, még kevésbé a fejlődés biztosítá­sához. Átmenetileg segítséget nyújt nagyobb számú megfelelően képzett középkóder alkalmazása, a jövő fejlesztési célkitűzéseit azonban csak a gyógyszerészképzés bizonyos mértékű növelésével lehet megoldani. A budapesti Gyógyszerészeti karon az eddigi 150 helyett csak 120 hallgatót vettek fel, mert pedagógusképzés növelése miatt korlátozni kényszerültek a fizikai, kémia oktatásra beiskolázható gyógyszerészek számát. Ilyen körülmények között szükségesnek látszik esti oktatás bevezetése. Erre az oktatási formára csak megfelelő gyakorlattal ren­delkező szakképzett gyógyszertári asszisztenseket kellene felvenni. Az ilyen alapképzettséggel rendelkező hallgatóknak lényegesen keve­sebb gyakorlati oktatásra lenne szükségük, mint a nappali tagozatu­nknak. Az elméleti ismereteket is az egyetemi tananyag felsőbb terü­letére lehetne szűkíteni, mert az asszisztensképző iskolákban kémiá­ból, biológiából, növénytanból lényegesen többet kapnak a középisko­lai anyagnál. síoí

Next

/
Oldalképek
Tartalom