Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 25., 1. rektori tanácsülés
\V\. hx- mmM BUDAPESTI FŐVÁROS TaNüCSA VEC^hi^ TóBIZOTTBAGANAK XII. /Egészségügyi/ osztálya. Tárgy: A fővárosi egészségügyi intézmények; részvétele az orvos és gyógyszerész-képzésben. Az utolsó évtizedekben világviszonylatban tapasztalt fejlődés a lakosság számának gyorsabb ütemü növekedését, a természettudományi ismeretek bővülése, az urbanisatio az egészségügyi ellátás iránt támasztott igények ugrásszerű emelkedését eredményezte, ma már egyre világosabban áll előttünk, hogy ezen igények magas szinten való kielégítésére több és .jobban képzett egészségügyi szakemberre van szükségünk. A magyar orvostudományi egyetemek kapacitása ma már nem tudja fedezni az ország orvosszükségletét. Távlati terveink összeállításakor megállapíthattuk, hogy Budapesten az orvoshiány az elkövetkezendő 10 év során nem fog enyhülni, klegállapitásunkat a külföldi tapasztalatok is alátámasztják. Londonban 12 orvosképző intézet működik, svéd tapasztalatok szerint átlag 1 millió lakósra kell egy orvosegyetem. Ezek után feltehetjük a kérdést: a 10 millió lakosú ország orvosszükségletét 4 egyetemen képezve biztosítani tudjuk-e? Uj egyetemek létesítése rövid időn belül nem lehetséges, ezért elsőrendű fontosságúnak tartjuk, hogy az orvosutánpótlás biztosítása érdekében felajánljuk segítségünket az orvosképzés területén. I. A főváros egészségügyi intézményei a múltban is és ma is bizonyos vonatkozásban résztvesznek az orvosképzésben és szakorvosképzésben. Ez az együttműködés azonban számottevően nem növeli az orvosegyetem kapacitását, nem eléggé szervezett, s a szükséges személyi és anyagi feltételek sincsenek biztosítva. A fővárosi intézményekben lévő klinikák működése sok megoldásra váró kérdést vet fel. A nagyobb orvosi létszám, a tudományos és oktatói
