Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962

1962. március 13., értekezlet

- 17 -Farkas: Most van 36 központi gyakornok, akit elő kellene léptetni, ürülnek az állások, ahová elő lehetne léptetni, de másutt van az ember és másutt vannak az üres állások. Eddig úgy oldották meg, hogy csereberéltek, de a jövőben nem tudja,hogy csinálják.

Rektor; Ez a jövőben is megtörténhet, de nyilvánosság előtt, a tanszékvezető is felelős, hogy mi történik a tanszék dolgozóival, erről neki tudnia kell.

Pékli: Farkas elvtárs által említettek összefüggenek a létszámelosztással} ha nem ahhoz az intézethez adja a központi gyakornokot, ahol nincs előléptetési lehetőség, akkor ez nem merül fel problémaként,

Farkas: Ezt a szempontot eddig is igyekeztek figyelembevenni, de E évre előre nem minden esetben tudták Kiszámítani a várható tényt. Ilyen tárlatban olyan nagy változások történhetnek, amit nem lehet előre látni.

Dósáné; Egyénileg évek óta foglalkozik az utánpótlás kérdésével. Evek óta kialakult az a nézet, hogy félig legálisan, meghosszabbított egyetemi éveket jelentsen a kétéves elméleti intézeti beosztás. Elvileg döntöttek, hogy akiket itt tartanak az Egyetemen, azok menjenek először 2 évre elméleti intézetbe, ott nyelvet, methodikát tanulnak és nem kerülnek rögtön a betegágyhoz. Sokfajta nevelési szempontból történt ez a döhtés, amire Pékli elvtárs most javasolta, hogy meg kellene változtatni az arányait és az élet is ezt követeli. Nem is szabad az 1/3, 2/3 arányhoz ragaszkodni. Nem is csak ebből a szempontból szól hozzá. Áz sem törvény, hogy három évvel ezelőtt az volt helyes, hogy elméleti intézetben maradjanak, most viszont nyugodtan meg lehet gondolni, hogy esetleg maradjanak többen klinikán, ha a szükséglet igy kívánja.

Másrészt, nem tudja, hogy nagy öröm-e az Egyetem számára, hogy kívülről nem jöhet be senki, miért ne lehetne azt csinálni,hogy a fiatal végzős mind menjen vidékre, területre, 2 évig tartsák számon a jól végzett hallgatókat és aztán kerüljön ide vissza.

Ez több munkát jelentene, de sokkal érettebb emberek kerülnének az Egyetemre. Nem tartaná rossz megoldásnak, hogy nemcsak a végzős fiatalokkal fejlesztenék az Egyetemet.

Rektor; Nem tekintik érdemnek, hogy nem jön be kívülről senki, es néha jön is be. Egyetért Dósánéval annyiban, hogy valóban a végzősök és az Egyetemre kerülő uj fiatalok közül, aki akar klinikára menni£ az menjen oda, aki elméleti intézetbe akar merni, az menjen elméleti intézetbe. Annak előírásánál, hogy a klinikára csak akkor mehet, ha előzőleg 2 évet elméleti intézetben töltött, azt mondja az a fiatal, hogy ezt a szükséges roszszat megcsinálja, elmegy elméleti intézetbe és amint lehet átmegy klinikára, -^z nem vált be, mondják meg őszintén. Nem igy