Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962
1962. március 13., értekezlet
sr- 8 -Az előző kettőnek mindenkor fixnek kellene lennie, az utóbbinak, a speciális feladati létszámnak kellene mozgó létszámnak lennie, mert lehet, hogy a különböző időszakokban a speciális feladat másként fog jelentkezni. Dolgoznak a Minisztériumban e^y normán, de elsősorban a fekvőbeteg, járóbetegellátás es az oktatási feladatokra kívánnak kialakítani normatívát, nem mechanikusan, tehát ug^, hogy X orvosi állás X ágy után, ezenbelül a szakok különbözőségét is néznék. Az oktatási vonalon lo-es tanulócsoportnál a tényleges órarendi órák szabnák meg az alapot. Felvetődik az a kérdés, hogy mi legyen a központi gyakornokokkal ? Ha azt nézik, hogy a budapesti egyetemen van kb. 9oo oktatói állás és van lo9 központi gyakornok, ez nem kis szám, több mint lo-12 %, és nem mindegy, hogy hol van ez a létszám. A jelenlegi helyzetnél úgy néz ki, hogy kb. 2/3 része elméleti intézetekben és 1/3 része a klinikai létszámnál van, mig a rendes oktatói státus éppen fordítva oszlik meg. Ez is problémát okoz, javasolja felülvizsgálni, hogy ez az arány alakuljon vissza a főállások arányához és a nagyobb része lenne talán a klinikáknál. Farkas elvtárs felé közli, hogy a Minisztériumnak az az álláspontja; le kell bontani a státusokat tanszékmélységig, probléma csak ott merülhet fel, hogy hogyan történjen ez ? Káderpolitikát az Egyetem vonatkozásában nemcsak a Személyzeti osztálynak kell csinálni, nem is tudja ezt egyedül végrehajtani és ha nem adják meg a lehetőségét a tanszékvezetőnek, hogy kialakítsa az egyes oktatókra vonatkozóan mi a terve, mert nem látja, hogy rendelkehzet-e egy docensi, vagy egyéb állással, akkor az intézetvezető igy nem tud dolgozni. Az a meggondolás, amit felvetett Farkas elvtárs, hogy létszámot csak globálisan lebontani, nem jó. Kellene,hogy a tanszékvezető lássa, hogy milyen lehetősége van, tudja, hogy van docensi, vagy adjunktusi lehetősége, ezt meg kell adni a tanszékvezetőnek, mert másként nem tud káderpolitikát folytatni. Állásgazdálkodással a Gazdasági Igazgatóságnak kellene foglalkoznia, nem a Személyzeti osztálynak, ezzel a mutatkozó ellenállást ki lehetne iktatni. Rektor: Az eddig elmondottak felmentéik annak bizonyitása alól, hogy szükséges a tanszékekre való lebontás, mert a felszólalók egyöntetűen abban az irányban nyilatkoztak, hogy ezt feltétlenül keresztül kell vinni. Egyetért abban, hogy saját munkájukat nehezitik meg azzal, ha igyekeznek kideríteni, hogy egy bizonyos állás milyen utat tett meg a mai napig, hanem tabula rását kell csinálni, de azt sem teljes mértékben, hiszen nyilvánvaló,hogy bármilyen egyenetlenségek vannak is az állások elosztásában,egy merőben más helyzetet nem mindig lehet azonnal megteremteni. Egy megközelitő, a mai állapotot nem nagyon megváltoztató helyzetet kell az igazságnak megfelelően produkálni, ami meglehetősen nehéz, mert nem állnak rendelkezésre más normák, mint amit itt részben Pékli elvtárs emlitett, részben pedig amit valahogy a gyakorlati élet a speciális feladatokat illetően kialakított. Javasolja, hogy a tárgyalás érdemi részére térjenek át, az eddigi elvi kérdések megvitatása után.
