Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963

1963. március 6., 6. rektori tanácsülés

SU 0 11 -Rektor: Olyan keretet nem leket adni, amelyen belül biz­tosítva legyen az abszolút jó munka, ez az emberektől függ. A rektor munkája szabályozva van, pl. a rektorhelyettesi hatáskörbe tartozó ügyeket nem intéztetheti el a dékánnal, mert mondjuk azt szimpatikusabbnak tartja. Meg van szabva a rektor hatásköre is, de nem úgy mint a régi szabályzat­ban, hogy a legfelsőbb fórum az egyetemi tanács. A rektor az egyetemi tanács határozatát is megváltoztathatja, tehát minden attól függ, hogy a rektor, a rektorhelyettesek, dé­kánok, mennyiben értik meg a szabályzat szellemét. Az elvi kérdés, hogy a rektor mennyiben érzi magát hivatottnak cse­lekedni egy bizonyos kérdésben. * Szenes: Tarján dékán alap-problémáját érti: biztosítani kell a szervezeti szabályzatban a demokratikus centraliz­must, de nem érti a kérdés gyakorlati részét, hogy ehhez milyen változtatásra lenne szükség. A séma nem teljesen pontos, mert az egyetemi tanács oldalt van kitéve, valójá­ban nem igy van, mert az egyetemi tanács, mint kollektiv tes­tület tartalmazza a rektort, a 3 rektorhelyettest, 3 dékánt, a Párt, Kisz, Marxista Tanszék képviselődét. Gyakorlatilag az Egyetem demokratikus vezetése legfelsőbb szinten adva van e kollektiv testülettel. A rektor kezébe fut össze eszerint a séma szerint minden, ez jelenti a centralizmus. Tehát a sé­ma tartalmazza a demokratizmust és a centralizmust is, hogy minden igy menjen, azt a helyi politikai élet szabja meg. A demokratizmus nagymértékben megadja, hogy a funkciókat be­töltők személye döntő többségében változik időnként, két sze­mély van, akik kinevezése folyamatos /gazdasági rektorhelyet­tes, rektori hivatal vezető. Ebben a politikai légkörben - személyektől függetlenül - nem látja annak veszélyét, hogy ezek az egyetem rektora, dékánja, vagy az egyetemi tanács fölé nőhetnek. Eelvetődik az a kérdés, hogy ebben a sémában kell-e olyan változtatás, ami a demokratizmust, vagy a centralizmust hi­vatott jobban segiteni? Szerinte, konkrétan a Jogi Csoport és a Reviziós Csoportnál a hovatartozóság a rektor önvédel­me is, mert szakmai szempontból nem helyes, ha a rektor fe­lel értük. Tarján: Ilyen irányban történő változtatást nem lát szüksé­gesnek. Ezzel teljesen egyetért, de arról van szó, hogy meny­nyiben tekintendő a szervezeti szabályzat merevnek. Rektor: A normális életben nincs probléma, viszont, ha vala­hol rendellenesség van, élni kell a hélyzet adta lehetőség­gel. Rém csinálhat senki azt, amit akar, csak az nem áll fenn, hogy a rektornak nincs jogában bizonyos dolgokat magának fenn­tartani, mert a rektor csak bizonyos utakon keresztül juthat hozzá. Erről akarta megnyugtatni a dékán urat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom