Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1951. február 2, V. rendkívüli ülés - Esetleges indítványok
- 2. professzorok tanítanak, akiknek érdeklődési köre elsősorban a neuroló gia felé fordul. . Mindezek alapján a bizottság az elmegyógyászat tanításának és a hatékonyába szakorvos képzésnek érdekében javasolja, hogy az ideg- és elmegyógyászati tanszék választassák ketté, ideg- gyógyászati tanszékre és elmegyógyászati tanszékre. 2. A VKM 14o4-H30.2-l/l951.VII .sz. rendeletében értesítette Dékánt, hogy az ideg és elmegyógyászati tanszék ideiglenes vezetésével dr. Nyirő Gyula egy.c.ny.rk. tanárt bizza meg. Ugyanezen rendelet felszólítja a Kart, hogy dr.Nyirő Gyulának az elmegyógyászati tanszékre való. kinevezése ügyében tegye meg javaslatát. Dr. Nyirő Gyula 1895-ben született Dásen. Apja kúriai biró volt. Iskoláit Erdélyben végezte, 1918-ban a kolozsvári egyetemen .avatták orvosdoktorrá. Nos, három gyermeke van. Elmegyógyászati tanulmányait Lechner Károly profesz- szor mellett kezdte még hallgató korában Kolozsvárott, akinek teljesen materialista alapozottságu, sajátos reflexelméleten alapuló psychopathologiája még hosszú évek múlva is hatott rá. 1918-ban a uudapesti liputmezei állami elrne- gyogyintézetuen mint gyakornok, majd mint másodorvos működött s ezen idő alatt töba előadást tartott.- 1921-ben Lechner Károly professzor meghívására a szegedi egyetem elmeklinikájának lett első tanársegéde 1926.-ig, majd ugyanitt, mint adjunktus működött. A klinikán kifejtett munkássága elsősorban a psychiatriai klinikával és etekirw tetben is különösképpen a diagnostikával foglalkozott. Itt irta meg dr. Szabó Józseffel, Lechner Károly tanszéki utódjával a 600 oldalas Elmekórtant. A tankönyv 36 oldal kivételével, stiláris módosításoktól eltekintve az ő munkiija. 1926-ban magántanár lett.- 1927-uen a lipót- mezei állami elme- és ideggyogyintézet főorvosa lett, megszervezte a Hárshegyi állami ideggyogyintézetet, melyet 1937-ig vezetett. *Hászt- vett a Magyar Psychologiai Társaság megszervezésében, melynek 19281932-ig titkára, tudományos folyóiratának a "Psychologiai Szemlének" * másodszerkesztője volt. 1927-32-ig főtitkára volt a Magyar x-lmeorvo- sok Egyesületének. 1932 óta az egyesület Igazgatótanácsának tagja, majd alelnöke volt. 1929-aen a Magyar Elmevédelmi Liga tagja lett. 1928-ban tanulmány utón volt Németországban ás Ausztráliában, ahol az elme- és ideggyógyászati klinikákat, intézeteket, gondozókat látogat55 f
