Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1951. július 19. , VII. rendkívüli tanácsülés - Bányászkórházak patronálása
Másolat Határozat hozatott a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének £L951. junius 18- ,,, án tartott ülésén. 1. / Az Orvosi Osztály Vezetősége az Elnökség felszólítására foglalkozott dr. Sántha Kálmán akadémikus, e gyetemi ny.r.tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikájának igaz gatója medikusoknál: tartott előadásával, mely előadáson ő a sztahanovista munkáról beszélt, mint olyan negativ emotionalis tényezőről, amely elmebetegség kiváltó okaként szerepelhet. Sántha professzornak erről az előadásáról több orvostanhallgató feljegyzést küldött felsőbb hatóságiinak, mert felháborodtak a megállapítás reakciós és tudományellenes voltán. Az Orvosi Osztály Vezetősége e kérdésben nyilvános vitára szólitotta fel Sántha akadémikust, amire ő levélben válaszolt. E levélben leszögezte a kérdésben elfoglalt álláspontját és az Orvosi Osztály 1951. juniu3 1.-én tartott nyilvános osztályülésén felszólalásában lényegileg tartotta magát levelében lerögzített nézeteihez. 2. / Sántha akadémikus levelében - miután egyrészt megállapítja,hogy sztáhánovistáknál manifesztálódó elmebetegségekről nem tud - a továbbiakban mégis azt Írja, hogy a sztahanovista munka is lehet káros, "ha negativ emotionalis feszültséggel társul, amilye a bizonytalanság, kényszer és fenyegetettség érzésén alapuló félelem aggodalom és szorongás." Ez a kijelentés tehát feltételezi, hogy a sztahánovista munka kényszeren és fenyegetettségen alapul és az ennek következtében fellépő bizonytalanság, a félelem és aggodalom érzése, elmebetegség kiváltó okaként szerepelhet. Közismert tény, hogy a sztahánovista mozgalomnak az emelkedett szocialista öntudat és lelkesedés az alapja. Leglényegesebb tulajdonsága az, hogy a dolgozóknak a munkához való uj szocialista viszonyából fakad. A sztahánovista munkás beállítottságát a dolgozó nép ügye iránt érzett odaadás és lelkesedés jellemzi, amit munkája folyamán még csak növel, az egész társadalom legnagyobb megbecsülése, az anyagi jólét nyugalma. A munka a sztahá- novistánál valóban "becsület és dicsőség dolga". Mindezzel - a psychiatria kifejezésével élve - a legnagyobb mértékben positiv emotionalis tényezők, elmebetegségek kiváltó okai, tehát semmi körülmények között nem lehetnek. Sántha tendenciózus állitásai igazolására semmilyen bizonyítékot sem tudott felhozni? nem is hozhatott fel, hiszen a Szovjetunió évtizedes és a népi demokráciák újabb keletű tapasztalatai éppen azt bizonyítják, hogy a^sztahánovista munkamódszerek köny nyitenek a munkás feladatán. Állítása tehát teljesen tudománytalan és félreérthetetlen, célja nem a valóság ismertetése? hanem a sztahánovista mozgalomnak, szocialista építésünk e^yik legfontosabb erőforrásának megrágalmazása, ennek lejáratása az egyetemi ifjúság, a leendő magyar orvosok előtt. Ha Sántha állításainak valóságáról meg lett volna győződve és a vélt veszélyeken segíteni akart volna, akkor megállapításait nem a tanulóifjúsággal, hanem az illetékes kormányzati szervekkel közölte volna. 3. / Sántha idézett kijelentése nem tekinthető tévedésnek, elszólásnak, vagy rossz fogalmazásnak. A tudománynak ez az ellenséges
