Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1951. július 19. , VII. rendkívüli tanácsülés - Jövő évi oktatás kérdéseinek megbeszélése
1 1- 16 nagylétszámu évfolyamoknál kapcsolni a gyakorlati oktatásba* Szabolcs: Náluk már volt a múlt évben szimultán oktatás* Ez első- sorban káderkérdés* Az orvosi létszám felemelése nem jöhet szóba, viszont a műtétek beindítását nem lehet későbbi időpontra tenni, ez is délelőtt van* Úgy kell ezen segíteni, hogy a gyakorlatokat megfelelő időpontra kell beosztani. Kilenc tanársegéd esik ki a műtétekből, ezek még 8-9-ig sem dolgozhatnak,^ mivel nem biztos, hogy a műtétet befejezik a gyakorlat megkezdéséig, sőt 12-kor sem dolgozhatnak, mert nem biztos, hogy felszabadul a műtő addigra, vagyis a teljes munkaidőn kivűl kell a gyakorlatokat tartaniuk. A gyakorlatok száma az egész négy évfolyamot nézve túlsók. Java^ solja, hogy ne becsüljék le a külső sebészeti osztályokat és azok» ra is bízzanak rá egy-egy csoportot, ahol a vezető egyetemi magántanár. Dékán: Augusztusban kidolgozzák a tanrendet, tehát fontos, hogy a rokonszakmák összeállítsák órarendüket. Figyelemenkivül hagyják a sebészek, hogy az egyetemi intézetek legfontosabb tevékenysége az oktatás, minden azután jön, ehhez kell szabni a többi tevékenységet* Miertne vehetnének részt a medikusok is a bemosakodásban ? A minisztérium ki fogja hozni a szimultán tanrend elkészítésére vonatkozó rendeletet. Kéri a professzorokat, hogy konkrét tanrendi javaslattal éljenek* Gerő: Teljesen irreális a sebészeti rendelők bevonása az oktatásba, mert a sok beteg miatt nem tudnak a medikusokkal foglalkozni. A sebészeti osztályok pedig óriási műtéti anyagot bonyolítanak le, három* négy orvossal és betegellátás szempontjából nem marad el a munkájuk a klinika mögött. Incze: Nagy közkórházakba át lehet utalni medikusokat,^ sőt rendelőintézetekbe is, természetesen nem klinikai ellenőrzés nélkül. Issekutz: A manuális szakmákban 8-10-ig kellene végezni a gyakor- latokat és utána dolgozhatnak nyugodtan. Úgy tudja, a tansegédszemélyzet részére 12 óra a heti kötelező oktatás. Vondra: Javasolja óraszám szerint nem minden napra, hanem két-hároi napra elosztani a gyakorlatokat. Szabolcs: Nincs elég anyaguk ahhoz, hogy egész nap gyakorlatot tarthassanak, ez a beteganyagtól is függ. Rubányi: Kéri a tanrendet úgy megoldani, hogy ne a kórbonctan után legyen a sebészet. 5.pont. A III. év túlterhelésének kérdése. Dékán: Az I. Belklinika szerint a toxikológia különválasztása helyes, de nem tartja célravezetőnek annak áttételét a törvényszéki orvostan tematikájába. A marxizmus-leninizmus áttételét a III.évről az V. évre helyesnek tartja. - A törvényszéki orvostan nem helyesli a méregtan teljes áttételét a törvényszéki orvostan anyagába, szerinte ez szervesen hozzátartozik a gyógyszertan klinikai igényeihez. Különösen nem fér bele a méregtan a mai redukált óra^- számba, mert még a szovjet oktatási tervben felvett anyagot sem tudják előadni. - Az orthopedia felveti, hogy a IV. évesek óraszáma lényegesen nagyobb, mint a III. éveseké. - A II. kórbonctan javasolja, fcwjy a heti hat órás gyakorlatot, hogy a hallgatóság a szükséges kórbonctani anyagot megkaphassa. - Az urológiai klinika véleménye szerint gyógyszertanból túl sok elméletet kapnak a hallgatók és még V. éves korukban sem tudnak receptet Írni. - A III. Belklinika helyesli, hogy a méregtan felsőbb évfolyamba kerüljön, de pharmakologus adja elő. Helytelennek találja a belgyógyászati propedeutika gyakorlati óraszámának csökkentését. - Marxista tanszék szerint a marxizmus-leninizmus oktatása a III. évfolyamon is feltétlenül szükséges. - a DISZ javasolja, hogy a kórélettan és ^
