Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951

1951. május 8., VI. rendes tanácsülés - Tanulmányi kérdések

- 13 O

anyagot számonkérjék,-kb fél órát szoktak erre rászánni, előfordul az is, hogy Írásban kérik számon az anyagot. Ezeket a kis dolgozatokat a gyakorlatvezető átnézi és a hibákat együtt megbeszéli a hallgatósággal, azonkivül a gyakorlatokról a hallgatók jegyzőkönyvet vezetnek. Egyik oka annak, hogy nem teljesen valósultak meg a terveik, hogy a /1 jegyzet későn jelenik meg, a másik pedig, hogy egy-egy tárgyból előre tudják, hogy mikor lesz villámvizsga és akkor csak arra készülnek.Ezek a körülmények tették bizonyos mértékig kampányszerűvé a tanulást.Véleménye szerint a villámvizsgákat el kell hagyni és a számonkérést nem kell előre közölni a hallgatósággal.

Horváthta jegyzetkérőknek mindjárt óra befejezése után kázbe- adják a jegyzetet, továbbá minden szakasznak külön osztálykönyve van és minden óra elején 5-6 hallgatót kikérdeznek és osztályoznak. Az évvégi eredmény ezeknek az osztályzásoknak, a hiányzásoknak ás a vizsgaeredményeknek kiértékelése alapján adódik.

Fiamis: minden gyakorlaton bevezették az anyag kikérdezését,de az a tapasztalat, hogy nem elég erélyesen történik ez, vagy pedig túlságosan szigorúan és az egész idő alatt csak kérdeznek. Teljesen szabálytalan időben kell kikérdezni egy-egy részt Írásban vaöy szóban 5-6 embertől.

Nyíró: nem lehetea vizsgák jelentőségét csökkenteni a hallgatók rendszeres kikérdezésével kapcsolatban, hogy akik jól szerepelnek évközben, azoknak nem keil kollokválni, csak azok kollokváljanak, akik nem megfdelően tanultak, ez ösztönzően hatna.

Petényi: minél több fix vizsga van, annál inkább növeli a hallgatóságban azt'az irányzatot, hogy bizonyos időben csak bizonyos tárgyakat tanul, mert abban a sorrendben tanul, ahogy a vizsgák következnek és az anyag felosztása ilyen éltelemben rendkívül káros, az egész anyaggal kell folyton foglalkozni. A szigorlatot is ne egy-egy kérdés alapján döntsék el, hanem hogy milyen jártasságot mutat abban a kérdésben. Jöttek hozzá már sokan, hogy félnek tőle, kifejtette ezeknek, hogy a bukás nem olyan könnyű, azt ki kell érdemelni, demonstrálni kell, hogy mennyire nem jártas az anyagban. Meg kell tanulni a medikus évek alatt, hogy az egész életben tanulni kell, nem elég leszigorlatozni.

Tarján: a folyamatos tanulást, csak folyamatos számonkéréssel lehet biztosítani, de az is szükséges még, hogy a számonkérés eredményéről a hallgatóságot időnként tájékoztassák. A középiskolában ez megtörténik és az egyetemen is bevezethető, hogy a hallgatóság értesüljön időnként, hogyan áll egyes tantárgyakból, milyen hiányok vannak és bizonyos szankciók bekövetkeztéről.

Dékán: azért fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert az uj vizsgaszabályzat komoly feladatot ró a dékánra, nevezetesen teljesen a dékánra bízza, hogy kinek engedélyez szeptemberben pótvizsgát, kit utasít félévismétlésre, vagy kit utasít el végleg. Ezért szükséges, hogy mindezeket a kérdéseket a dékán ismerje, hogy a gyakorlat alapján tudjon dönteni. Ebben az évben nagyon nehéz feladatot kell megoldani és nem szeretné, hogy a következő év dékánja ugyanilyen nehéz helyzetben legyen. Köszöni a felvetett gondolatokat és kéri, hogy a következő tanácsülésig gondolkozzanak ezen a kérdésen és megint napirendre fogja tűzni, hogy a minisztérium felé kezdeményezhessen és a gyakorlatban is megvalósítható legyen annélkül, hogy túlsók időt vegyen igénybe a visszakérdezés, vagy a tanárt túlsók adminisztrációval terheljék.

Petényi: javasolja, hogy a dékán dolgozzon ki egy javaslatot, \ amit a következő alkalommal megvitatnak.