Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951

1951. május 8., VI. rendes tanácsülés - Tanulmányi kérdések

11 ­110.­Petrovszkij: nem tud egyetérteni Petényi professzor felszólalá­sával, hogy a medikusok egy részéből nem lehet a jövőben orvos, amihez Kiss professzor hozzátette, hogy a medikusok egy részének nincs morphologiai érzéke. Ez helytelen, nem létezik külön mor- phologiai, külön fiziológiai és^külön sebészi érték. A medikusok­nak tanulni kell, nem mindenkiből lesz professzor, de jó orvos mindenkiből lehet, aki tanul.,Természetesen minden szabály alól vannak kivételek és igy egyes medikusok valóban nem tanulhatnak tovább, de ez már az első év folyamán kiderül és számuk igen cs-e- kélyí* ulufr. íu> Üí'%í‘ Cu)Uá_ /^Zjf^yfoläzelőadásoknak és gyakoritoknak érdekeseknek kell lenni, cfe ugyanakkor nem szabad a másik végletbe esni, hogy a medikusok csak azokra a z előadásokra járjanak el, amik érdekesek. A felszó­lalásokból az derült ki, hogy még az érdekes előadásokon is gyógy­szertant tanulnak a medikusok, épen ezért a tanszék és a professzor munkája nem merülhet ki abban, hogy az előadás érdekes legyen, ha­nem állandóan foglalkozni kell a hallgatósággal, felvilagositó mun­kát kell végezni köztük. Nem ért egyet azzal, hogy a felvilágosi- tó munka kizárólag a DISZ feladata - kétségtelen, hogy nagy szere­pe van ebben - de mindenesetre a tanszéknek is fokozni kell ezt a munkát és úgy gondolja, hogy a Tanácsnak konkrét határozatot kell hozni arra nézve, hogy milyen munkát kell a tanszékeknek ebben az irányban végezni. Horn: a szigorlati pánik kérdéséhez hozzászólva úgy gondolja, hogy helyes meggyőzni a hallgatóságot bukás esetén annak helyességéről. Meg kell az illetőnek magyarázni, hogy miért helytelen a válasza, mi lett volna a helyes felelet és fel kell a figyelmét hivni arra, hogyha a válasza szerinti tevékenységet folytatta volna, abból mi származna, hogy az egész hallgatóság úgy távozzék, hogy a bukás igazságos volt. Straub: az első félévben kötelező volt a mulasztott gyakorlatok ismétlése, ebben a félévben nem jött még erre intézkedés. A tan­szék megindította a pótgyakorlatokat azok számára, akik elmarad- tak, a hallgatóság azonban nem jelentkezett erre. Nincs intézke­dés arra nézve, hogy aki nem végezte el a gyakorlatokat avval mi történj ék. Dékán: a múlt félévben foglalkoztak ezzel a kérdéssel mégpedig Petrovszkij professzor hozzászólása alapján, hogy aki 3 gyakor­lati órát mulaszt, tulajdonképen nem folytathatja félévét. Csak komoly indokok alapján járultak hozzá ahhoz, hogy a mulasztott gyakorlatok pótlása nélkül elismerjék a félévet. Helyes volna ezt a határozatot erre a félévre is kiterjeszteni. - Az a javaslat hangzott el, hogy hozzanak határozatot arra nézve, hogy a tanszék milyen munkát végezzen a tanfegyelem biztosítása érdekében. Magá­nak is az a tapasztalata, hogyha a professzor személyesen számon- kéri a hiányzásokat és ez belerögződik a hallgatóságba az már egy közhangulat, aminek következtében megjelennek az órákon, csak ko­moly indokkal mulasztanak és igyekeznek a' hiányokat bepótolni. Azt indítványozza, hogy a Tanács hozzon egy olyan határozatot, hogy a tanszékvezető professzor és a tansegédszemélyzet személyen­ként ne csak jelentse, hanem hivja is be a hiányzókat és igyekez­zék neveléssel hatni rájuk. A következő évben egészen más alapon kell vinni a tanfegyelem kérdését. Petényi: egyes tárgyaknál a hallgatóság nem fér el a tanteremben. Dékán: köriratot adott ki a tantermek esetleges bővítésére, vagy párhuzamos előadások tartására vonatkozóan. Petényi: a jövő évben lehet párhuzamos előadásokat tartani, de idén nincs már erre mód, a hallgatóság ideje be van osztva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom