Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1950. december 12., IV. rendes ülés - Tanulmányi ügyek - III.sz sebészeti klinika működéséről szóló jelentés
- 9 L u Kar a javaslatot elfogadja. békán:a tandijfellebbezésekkel kapcsolatban bizottságot Kell felállítani. bizottság tagjaiul Babies professzor elnöklete -alatt Issekutz és Sós professzorokat javasolja. Babies: Sok munkájára való tekintettel kéri felmentését. Kar Babies prof.helyett Zoltán professzort kéri fel bizottsági tagnak. Dékán: A tandijfellebbezési bizottság tehát Issekutz profesz- szor elnöklete alatt Sós és Zoltán professzorokból fog állani. Kar a javaslatot elfogadja. és papirmegtakaritás szempontjából ajánlom, hogy ezentúl a felszólalóknak csak a neve szerepeljen a jegyzőkönyvben." IV.TANULMÁNYI ÜGYEK. Dékán: jelenti, hogy a múlt kari ülésen adós maradt Mozsonyi professzornak az ellenőrző dolgozatokra vonatkozó válasszal. Kikéréstetébte a rendeletet, amely előirja, hogy a folyamatos tanulás biztosítása végett az előadások anyájából ellenőrző dolgozatot kell Íratni. Ez a rendelkezés érvényben áll most is és csak a gyógyszerészekre vonatkozik. Tudomásul szolgál. * 5 V.A III.sz.SEBÉSZETI KLINIKA MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS. Hedri:mint a bizottság elnöke felolvassa a bizottság jelentését:" /lásd 3. sz.melléklet./ Dékán: Megköszöni á bizottság jelentését és kérdezi, hogy a Kar tagjai kívánnak-e kérdéseket feltenni? Zoltán: Akkor még nem volt tagja a tanártestületnek, amikor azt a határozatot hozták, hogy egyes tanszékek működéséről jelentést tesznek és igy nem ismeri a szempontokat, de úgy látja, hogy a bizottság nem foglalkozott a tanszék politikai és társadalmi munkájával, pedig különösen Petrovszkij professzor tanszékével kapcsolatban igen sok tanulnivaló lenne. Hedri: A társadalmi munkáról Írtak. A politikai munkával valóban nem foglalkozott a bizottság, de annak idején a tanszékek szakmai munkájáról volt szó. * * » Dékán: Azt hiszi, hogy nem ilyen mereven hozta a Kar a határoza- to't. Abból indultak, ki, hogy az egyes intézetek belső életét nem ismerve, a jelentések alapján a Kar megbeszélhesse azt. Úgy gondolja, hogy a bizottság kitérhetett volna a tanszék mozgalmi és pártmunkájára is. Összefoglalva úgy látja, hogy magunkévá tehetjük a bizottság zárómondatát, mert nagyon sokat tanultunk Petrovszkij professzortól, különösen a munkamódszer átadással kapcsolatban, amikor minden tanszéktől egy tanársegéd ott töltött egy hetet. A maga esetében is látja, hogy mennyire hasznos volt ez, mert az ő tanársegédje is sok olyanról számolt be, amit eddig a klinikán nem csináltak. Hangsúlyozza, hogy nagyon hálásak lehetnek Petrovszkij professzornak, mert messze túlmenően beváltotta a személyéhez fűzött reményeket.
