Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. május 16., IX. rendes ülés - Dr. Palichné Dr. Szántó Olga I. fokú magántanári képesítését elutasító határozat elleni fellebbezése
Dr. PALICHNÉ, Dr. SZÁNTÖ OLGA I.FOKÚ MAGÁNTANÁRI KÉPESÍTÉSÉT elútasitö Határozat elleni fellebbezese. Dr.Horay Gusztáv ny.r.tanár az alábbi javaslatot olvassa fel: "IVTanártestület! - P.dr.Szántó Olga doktornő 1948-ban kérte a magántanári képesítését és tanártestületünk az 1948.október 26.-án tartott rendes ülésén elutasitó végzést hozott.,P.dr.Szántó Olga e végzés ellen fellebbez a Válás és Közoktatásügyi Miniszterhez, kéri e határozat felülvizsgálását és oly határozat hozatalát miszerint a Tanártestület az ő kérvényét I.fokon elfogadottnak nyilvánítja és 2.fokozatban kéri az elbírálást. P.Szántó Olga az első u.n. bemutakozó ülésünkön szerepelt. Szerinte: "a határozat az 1.fokozatban utasította őt vissza, tehát személyileg nem minősült alkalmasnak"."E bemutatkozáson előadó-képessége megállapitást nyert, viszont politikailag, erkölcsileg, vagy társadalmilag semmi kifogás nem merült fel ellene". Továbbá: "Az emlitett tanártestület! értekezleten az idő rövidsége miatt nem fejthette ki elég kimerítően felfogását az egyik 1917.-ben megjelent dolgozatáról, mert 1919.-ben politikai magatartása miatt Jugoszláviába kellett távoznia. így tanártestületünk többsége nem ismerhette őt személyesen, még kevésbbé az ő külföldi tudományos munkásságát. 31 év előtti tudományos megállapitásai ma elavultnak látszanak, de ez egész tudományos munkásságára nem vonatkoztatható. Előadja tovább, hogy távolléte alatt is folytatott tudományos mun- kássgot és két év előtti visszatértédig 15 dolgozata jelent meg. Hazatérése óta pedig két év alatt újabb 6 dolgozata igazolása annak, hogy "megvan benne a készség és képesség, hogy tudomány terén hasznos tevékenységet fejtsen ki." "FILATOV neves odesszai szemész professzor szöveti therapiáját elsőnek ismertette hazánkban és tett konkrét javaslatokat e gyógymód szélesebb körű bevezetésére. Szeretné remélni, hogy ezek után már itthon is a szemész szakon kivül is fokozatosan fog ismertté válni munkásoágáaak tudományos jelentősége." Kidolgozandó munkatejrvében többek között e kérdések szerepelnek: A Filatov-£éle szöveti therapia, a lues latens szemfenéki megnyilvánulásai, a szemizmok' egyensúlyi zavarai öröklődési szempontból, vérkeringési' zavarok a szemen stb. Tudomásom van arról, hogy a tudományos tatusba való besorolása folyamatban van. Végül: "A magántanári képesítés számomra nemcsak a tudományos munkásság szokásos akadémikus jellegű elismerését jelentené, hanem ösztönzés lenne a tudományos munka rendszeres folytatására annál is inkább, mert magángyakorlatot egyáltalában nem folytatok" Mindezek alapján dr. Szántó Olga kéri a V.K.Minisztert, hogy " a tanártestületi határozatot felülvizsgálni és oly határozatot hozni szíveskedjék, misz’erint a Tanártestület a kérvényt első fokon tehát személyi minősítés tekintetében elfogadottnak nyilvánítsa és a 2.fokozaton, tehát szaktudományi szempontból birálja el." T.Tanártestület! Magántanári képesítési szabályzat értelmében az 1.fokon visszautasitott jelölt 2 év múlva újból elbírálás alá bo- csájtandó, ez esetben tahát ez év gégén. Folyamodó azért^kéri már most az újabb elbírálást, mert a tervbevett aspiransi idő életbelépésével kérése már nem lesz teljesíthető. Véleményem szerint Dr.Pálich-Szántó Olga szemorvosnő tudományos munkássága, mint azt már két év előtt referátumomban is kifejtettem, megüti azt a mértéket, amelyet a múltban, tehát abban az időben, amikor a jelölt a docenturát kérhette volna, a jelölttől megköveteltek. Az 1948.őszén életbeléptetett szigorított eljárás első "bemutatkozója" véleltlenül épen dr.Számtó Olga volt és ezt szeretném enyhitő körülménynek venni. Dr.Szántó Olga tudományos
