Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. június 20., X. rendes ülés - Elnöki előterjesztések
Javasolja tehát bizottság kiküldését ennek a kérdésnek megvitatására, Dr.Kováts Ferenc ny.r.tanár közli, hogy a tüdőgyógyászati tanszék állandó nehézségekkel küzd, kéri, hogyha ellenőrzések lesznek a tüdőgyógyászat legyen az első a megnézendők között és kapjon erkölcsi támogatást, amit ők munkájukkal megérdemelnek. Az ujito mozgalomban szerepelnek 8 újítással, a hallgatók szociális oktatásáért köszönetét kaptak. Mégegyszer kéri, hogy ha ellenőrzés lesz §lz ő elhanyagolt intézetüket vizsgálják meg először. Hr.Gegesi -Kiss Pál ny.r.tanár Elsősorban a "Gyógyits jobban” mozgalom megtorpanásával’ kapcsolatban közli, hogy náluk az orosz oktatásban résztvevők száma azért hanyatlott, mert nehezen kapnak oktatót, más intézetbe kell átjárni az órákra, ha ez' nem igy volna, majdnem mindenki résztvenne az orosz tanulásban. - Másodszor a Faragó üggyel kapcsplatos következtéiének levonását illetően náluk mindjárt az ügy'kipattanása után összeültek és áttárgyalták a konzekvenciákat. Az egészségügyi üzemek veszélyes üzemek. Az elavult és hiányos felszerelések jelentik az egyik veszélyt, tehát leltárt kell késziteni, hogy melyek azok a tárgyak, amik veszélyesek, elavultak, továbbá helyiséghiány, laboratóriumi tulzsufolgtság stb., be kell tehát kérni mindenhonnan egy felszerelési kimutatást, i’ovábbmenve az intézetek működési rendszeréről a karnak- fogalma sincs, mindenki csak a saját intézetének működését ismeri, sőt ha komolyan áttekinti, saját intézetének egyes szektorait sem ismeri. Egyrészt az intézetén belül minden professzornak nagyon komoly átgondolást kell végezAi és a karnak is ismerni kell az intézetek működési rendszerét. - lul vannak az intézetek terhelve, nincs megfelelő személyzet, ők úgy kezdték, hogy mindenki leirta, hogy mi a munkaköre és amikor ez megvolt, összeültek egy üzemi napon és újból leszögezték, hogy mik azok a munkák, amik rosszul mennek és mi a kijavitandó. Hiba volt pl. náluk az ambulancia túlzsúfoltsága stb. Amint a bizottság összeül, minden intézet dolgozza ki részletesen ezeket a kérdéseket, meet ennélkül a bizottság tehetetlen. Mielőtt a bizottság összeül az egyes intézetek pontról pontra épitsák fel a munkarendszerüket és azután üljön össze a bizottság. dr.Korányi Béla ny.r.tanár: Három hozzászólása van. Először kéri a kart, hogy hivja fel a gazdasági igazgatóság figyelmét arra, hogy a mozgalom csak akkor lesz kifejleszthető, ha anyagi felszerelés tárgyában mindent elkövet. Másodszor klinikáján 8 idegvizsgáló készülék elromlott és nem tudják megjavítani, mert a hitelkeret kimerült, kéri a támogatást, mert ennélkül nem tudják a vizsgálatokat elvégezni. Röntgen cső, amit már régen megrendeltek a mai napig nem érkezett meg. Harmadszor szűk a keresztmetszet személyzetben, 15 fizetéses állása van, ebből 3 laboratóriumban teljesit szolgálatot, marad 12 orvos. 135 ágyat látnak el. Ebből a létszámból is kettőt le kellene adni a személyzeti osztály értesítése szerint, tehát összesen 13 orvos végezné a 135 ágylétszámu kórház laboratóriumi stb. vizsgálatait, betegellátását, nem marad idő, hogy komoly tudományos munkát lehessen végezni. Az előadói irodákra vonatkozóig javasolja egy központi iroda létesítését, hogy az előadások kellőképen koordinálva legyenek, másrészt viszont az előadásokat is kontrolálni kellene. - Végül javasolna egy terminológiai változtatást; a "gyógyits jobban" mozgalmat "gyógyits még jobban"-ra kellene Elnevezni,mert igy az a benyomás, mintha eddig rosszul gyógyítottak volna. dr.Kiss’ Ferenc ny.r.tanár; az elméleti intézeteket a "gyógyits jobban" mozgalomból nem. lehet kihagyni, mert hiszen a fiatal, orvos nemzedék ott nevelődik. Az elméleti intézetekben hasonló problémák vannak, mint amiket Horányi professzor felhozott. /