Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. május 16., IX. rendes ülés - Középiskolai képzés hiányosságai és az egyetemi tanítás módszere - II. fokú magántanári képesítések
10. / A 'biológiai nitrogénfixálás problémájának jelenlegi állasa. Agrokémia 1^49. 12. 1 A legitóbbi években állapították meg Kubo, Keilln ís v>’ang, valamint Virtanen és munkatársai, hogy a nitrogénfixálás szoros kapcsolatban va: a gyökérbaktériumok hemoglobin tartalmával. A nitrogénfixálás első lép sének kérdése teljesen nyitott. A nitrogén ugylátszik két utón is megk tődik részben oxidáció, részben redukoió révén. Valószin"leg a nitrogéi kötő baktériumok rendelkeznek u.n. nitrogenéze fermenttel, mely struktúrához kötött és amelynek felületén mennek végbe a nitrogénfixálás! f< lyamatok. 11. / Uj kolorimetrlás eljárás fehérjék SH csoportjainak meghatározására. Kísérletes Orvostudomány I. /3/ 1950. Az SH csoportok szerepe különböző enzimek hatásával kapcsolatban sokak által megállapított tény. Az SH csoportok pontos meghatározása sok nehézségbe ütközik. Ezen igyekszik segíteni a dolgozatban vázolt eljárás, melynek lényege, hogy az SH csoportok brómaoetofenonnal megköthetők és fehérjekicsapás után a visszamaradó brómacetofenon lúgos közegben kolo- rimetriásan meghatározható. Ösrzehasonlitva a módszert más módszerekkel kielégítő egyezést mutat. 12. / A myosin, az aktin és az aotomyosln SH-csoportjalnak kolorimetrlás meghatározása. Kísérletes Orvostudomány I. /3/ 1950. ♦ Az előbbi dolgozatban leirt eljárás alkalmazása az izom kotraktilis el« meinek SH-csoportjainak meghatározására. A miozin 17.600 g.-ja az aktir 30.000 g-ja tartalmaz egy mól. SH-osoportot. Az aktomiozin keletkezésekor az SH-csoportok egy része eltűnik, amelyek ATP hozzáadására újra felszabadulnak. Ezek a vizsgála tok arra mutatnak, hogy abban a minden valószínűség szerint döntő változásban, hogy a miozin és aktin ATP haté sára reverzibilisen összekapcsolódik és szétbomlik, az SH-csoportoknak fontos szerepük van. 13. / A nitrogén sorsa a talajban. Természet és Technika 1949. 12. Az összetettebb szerves nitrogénvegyületek szintézisének kérdéséhez közelebb jutunk, akkor is, ha azok lebontását vesszük vizsgálat alá. A talajbaktériumok egy része a levegő nitrogénjét megköti /fixálás/, másrésze a kötött szerves nitrogénvegyületeket alakítják át szervetlenné /nitrifikálás/, egy harmadik részük pedig a nitrogénvegyületekből a nit rogént szabaddá teszi /denitrifikálás/. Ezek a folyamatok nagyon hasonl rendszereken keresztül mennek, aminek egyik bizonyítóké az azonos gr'tol hatóság. 14. / Garay K. társszerzővel: L’effet de l’ultraaon sur la muscle lavé,______ Experientia. i f
