Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. május 16., IX. rendes ülés - Középiskolai képzés hiányosságai és az egyetemi tanítás módszere - II. fokú magántanári képesítések
enzimhatásokért felelősek. 6. / Bagdy D., Loránd L. Mihályi E, társszerzőkkel? The reducing propertiet of fibrinogen. The role of SH groups In the clotting of fibrinogen, Acta Hung.Physiol. 1. 197.19' A fihrinogén fibrin átalakulás régi problémája az SH csoportok szerep« ezen átalakulásban. A dolgozat több oldalról megvizsgálva ezt a problémát arra r megállapításra jut, hogy az SH-k nem szerepelhetnek az átalakulás folyamatában. A fibrinogén SH csoportjai a legkülönbözőbb SH reagensekkel próbáltuk blokkirozni anélkül, hogy a fibrin átalakulásban bármi változást is észleltünk volna. Kvantitative megmérve a fibrinogén SH csoportjait, tiszta kristályos fibrinogén nem tartalmazott SH csoportot. 7. / A halogén ionok hatása az P aktinra. Kísérletes Orvostudomány I./3/ 195C. Az aktin két formában ismeretes globuláris ás fibrozus formában. A globuláris aktin ionok hatására fibrózussá polimerizálódik, amit az áraml'si kettőstörós fellépte, valamint viszkozitás emelkedés mutat. A halogén ionok koncentrációjuk emelésével ezt a polimerizáoiót vissz« szorítják. Lrgkifejezettebb ez a jód ionnál, ami valószínűleg oxidáló hatására vezethető vissza. 7a./ The effect of haloren ions on F actln. Nature 165. 439. 1950. Tartalomban az el íbbi dolgozattal megegyezzik. 8. / Az actomyosln kontrakciója adenosindiphosphat /ADP/ jelenlétében. Kísérletes Orvostudomány I. /4/ 1^50. Az aktomiozin meghatározott sókoncentráció és pH mellett ATP hozzáadó* sára oldatából kicsapódik. Ez a kicsapódás ADP hatására csak akkor jöi létre, ha az aktomiozinhoz az izom vizes kivonatát is hozzáadjuk. A hatóanyag vizsgálatával foglalkozik a dolgozat. A hatóanyagot kb. negj venszeresen sikerült tisztítani. Felmerül annak a lehetősége, hogy ez a protein azonos Klackar által leirt miokinázzal, mely enzim azt a fo* lyamatot katalizálja, amikor 2 ADP-ből egy ATP és egy AP keletkezek. Ez az enzim ily módon lényegesen hozzájárul a nagyenergiá.ju ATP telje« kihasználásához. 9. / A növények nitrogén anyagcseréje. Kémikusok Lapja 1950. 1. A növényi szervezet képes arra, hogy szervetlen kötésben lévő nitrogéi használjon fel szervezetének felépítéséhez. Ennek általános biológiai jelentősége, hogy az állati szervezet osak a növények utján szervessé tett nitrogénvegyületeket tudja felhasználni. A felhasználható nitrogénvegyületek közül elsősorban a nitrát és aramoniuasók jönnek tekintel be, de a növények más szervetlen nitrogénvegyületet is fel tudnak hass nálni.anyagcseréjük folyamán.
