Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1950. május 16., IX. rendes ülés - Miniszteri leiratok - Elnöki előterjesztések

Too Petrovszkij B.V. ny.r.tanár: Örömmel veszi tudomásul, hogy ei a tárgy ilyen élénk vitát eredményezett, mert ez annak a jele,hogy a magyar tudósok is sokat gondolkoznak afelett, hogy lehet job­ban dolgozni. Mindazok a nehézségek, amik itt megvannak, megvol­tak a Szovjetunióban is az első években, de a magyar tudósok azért vannak jobb helyzetben,mert előttük áll a Szovjetunió példája. Itt ma főleg az a kérdés merült fel, hogy hány órát kell egy tudósnak naponta dolgozni és hogyan kötheti össze tudományos munkáját tár­sadalmi munkájával. A professzorok fiatal orvosokat képeznek és elkövetkezik majd az az idő, amikor ezek az egyetemet elhagyva vidékre mennek dolgozni. A fiatal orvos ottan nemcsak orvos, ha­nem társadalmi munkás is, nemcsak a magyar egészségügy képviselője hanem a magyar kultúráé is és ezért a medikusoknak látniok kell, hogy azok, akiktől ők tanulnak, hogyan tudják beosztani munkaide­jüket és hogyan tudják egyesíteni kétféle munkájukat. A Szovjet­unióban teljesen elképzelhetetlen, ho0y tudósók, professzorok ne foglalkozzanak társadalmi, pártmunkával, hogy izolálják magukat és csak tudományos munkával foglalkozzanak. Hogy ez itt is megvalósuljon, ahhoz nagy szervezési munkát kell elvégezni és véleménye szerint épen a Karnak kell nagy munkát végeznie ezen a téren. Nagyon helyesen mondta Straub professaor, hogy a Szovjetunióban elképzelhetetlen, hogy valaki pl. egy ér­tekezletről elkéssen, az ilyent úgy tekintik, mintha időt lopott volna a többiektől. Gyakori hiba itten, hogy az értekezletek nin­csenek jól előkészítve és ennek folytán úgy az értekezlet, mint a hozzászólások szétfolyók. Az értekezleteken, nagyon gyakran a kari üléseken is olyan apró kérdésekről tárgyalnak, amik egyálta­lában nem fontosak és 3o képviselője a tudománynak tárgyalja eze­ket. Kari ülés a Szovjetunióban gyakrabban van, az esti órákban tartják és mindenkor elvi fontosságú kérdéseket, politikai kér­déseket és elvi tudományos problémákat tárgyalnak meg. Ott a ka­ri ülések nagyon érdekesek szoktak lenni. Bele kell vonni a munkába a fiatalokat is és akkor a professzorok­nak sokkal több idejük lesz önálló tudományos munkára. Nagyon fon- tps kérdés a medikusképzés. Természetesen túl vannak terhelve, ennek főoka, hogy nincs tankönyv és nincs hely, ahol tanulhassanak Ezeknek a nehézségeknek fokmérője, hogy elhanyagolják a kötelessé­geiket. A Szovjetunióban már nincsenek u.n. hanyag hallgatók. Ez is nagymértékben szervezés kérdése. - Mégeg^szer kifejti, hogy na­gyon érdekesnek tartja ezt a mai vitát és véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a professzorok gondolkodnak afelett,^hogy mi­lyen fontos, hogy mindenki részt vegyen az uj magyar társadalmi életben. dr.Issekutz Béla ny.r.tanár: A tanykönyvekkeI0capcsolatosan ^meg­jegyzi, hogy nagy hiba, hogy rászoktatlak a hallgatókat néhány ol­dalas gépirásos jegyzetből való készülésre. Ezt azelőtt mindig illegálisnak tartották és most valósággal törvényszerű. Több tan­könyv készen áll, csak ki kellene adni. Kéri a Tanártestületet, hogy újból mutasson-rá annak szükségességére, hogy tankönyvek adas sanak ki, amelyek megfelelő nivón tárgyalják az anyagot. Meg kell annak a módját keresni, hogy a szegény sorsú hallgatók is megfe­lelő áron hozzájuthassanak ezekhez a tankönyvekhez. Nagyon fontos­nak tartja, hogy a hallgatók ne jegyzetből készüljenek. dr.Rusznyák István ny.r.tanár; Pelvilágositásul közli, hogy az a bizottság, amelyik a reform kidolgozásával van megbizva, éppen mast foglalkozik a tankönyv kérdésével. Meg van róla győződve, hogy egy héten belül a konkrét javaslat meglesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom