Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1950. április 18., VIII. rendes ülés - Élettani Tanszék betöltése - Esetleges indítványok

• 1932.-"ben részt vett néhai Farkas Gézának ez aratók energia te.melésének me ga11api t ás éra végzett munkálataiban. E munkakör továbt

folytatója lett 1935.-től kezdve. Kimutatta, hogy begyakorolt és jól táplált kutjrék vérében a vércukor tartalom munka után változatlan, de még gyakorlatlan kutyák vérében munka alatt nagy mértékben lecsökken. A tréningezett állatok vérében a szerves sav tartalom növekedése kis fokú,nem tréningezettek vérében jelentős az emelkedés. Foszfor mérgezett állatok várénak cu' or és szerves sav tartalma úgy v ltozott meg,mint a munkát vég ző nem tréningezett állatoké.

A teljes kenyér hazai megoldásaként foglalkozott "jó egészség” kenyér megoldáséval. Állatkísérletben azt mutatta ki, hogy a rozslis hez kevert különleges őrlésű korpa emeli annak tápértékét.

Bizsgálatai szerint a ..unka következtében beálló vörösvérse szám emelkedés elmarad ergotamin injekció után és szintén kimarad lépmen- tes állatokban. Atropin nem hat o munkaerythrocytoeisra. Mellékvesementes állatokban a rnunkaerythrocytosis nem következik be.

A munka élettanáról két könyvet is irt. A munka tudománya /megjelent 1938.-ban/ cimü könyve 256. oldalas összefoglaló ismertetés a munka fiziológiájáról. Az 1944.-ben megjelent ”Munkaélettan” 174 lapon szintén összefoglaló munka. T3z utóbbi könyve nagyobb tudományos értékét az idézett bőséges irodalomnak köszönheti.

Az utóbbi években néhájiy laboratóriumi methodikai kérdéssel foglalkozott behatóbban. Agydaganatos betegek vérsavójának foszfatáz tartalmát vizsgálta. Kiértékelte a beszorított vérrel végzett lues reakció eredményeit. Meghatározta liquor szerves sav tartalmát. Úgyszintén meghatározta a vörös vérsejtek átmérőjét idegrendszeri daganatos betegségek es tén.

Két kötetes orvosi laboratóriumi vizsgálatok cimü könyve 384 + 32o lapon a korszerű orvosi laboratóriumok kézi könyve kiv nt lenni azonban nem sikerült a külföldi kézikönyveket laboratóriumainkból kiszorítania.

dr. Láng Sándor nxunká sága úgy foglalható össze, hogy az 1930-1934 években éeltvegytani munkaterületen biztató eredményekkel indul el, majd az ezt követő években á nagyon fontos munkaélettan területén néhány kérdést sikerrel oldott meg. Sajnos a felszabadulás óta a fiziológia tudományok területeiben /Magyar élettani Társaság, Kísérletes Orvostudományi Szakcsoport/ nem fejtett ki tudományos tevékenységet• Évek óta fiziológiai tárgyú munkái nem jelentek meg. A Bizottság véleménye szerint láng Sándor a anszék betöltésére az utóbbi évek inaktivitása következ-__. tében nem vehető számításba.

Bár a Bizottság elismeri, hogy szorgalmasan dolgozott és a laboratóriumi munkálatoknak megbízható jó szakembere, egy élettani tanszéü betöltésére nem tartja alkalmasnak és igy jelölését nem ajánlja.