Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. április 18., VIII. rendes ülés - Élettani Tanszék betöltése - Esetleges indítványok
— 5 — kásság mellett erre is felhívja a Kar figyelmét* A másik két pályázó Mr 'Irt át a Bizottság a következők* » ben adjas dr.2angl Harald 5o éves, nős, orvos. Orvosi oklevelét 1924.-k>~n nyerte .el. Már mint orvos tanhallgató dolgozott az Élettani Intézetben és harmadéves korában gyakornok lett. Egy ideig a bakteriológiai Intézetben, majd a Kórbonctani Intézetben is dolgozott. Ezek után vissza tért az élettani Intézetbe és 1925-től kezdve 11 éven át vezette az élettani gyakorlatokat. Az Élettani Intézetben azóta is részt vett oktatási munkában. Munkássága igen nagy méretű. Megjelent 94 tudományos köz leménye, hat könyve és mintegy 2oo egyéb cikke. A természettudományi ered menyek népszerüsitése terén jelentékeny működést fejtett ki. 1935.-ben a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartózd Orsz gos Állattani és Takarmányozás1 Kísérleti Intézethez nevezték ki adjűnktu nak, majd igazgató helyettesnek, később igaz. atónak, majd 1946-tól kezdve mint Kisérletügyi főigazgató vezette az intézetet, ma átszervezés folytán osztál vezetői menősége van. Több dolgozatban foglalkozott a zsirfelszivódós kérdésével és általában a zsirforgalonnnal. E fiziológiai kérdéseket gyakorlati gazdasági problémaként fogva fel megkísérelte - részben sikerrel - megoldani a tej zsírtartalom növelésének, a csirkehizlalásnak ée a minél értékesebb libamáj elérésének problem'jt. Más kísérleteiben sikerült neki egy igen fehérjedus és nagy karotin tartalmú lucerna liszt készítésének eljárását kidolgoznia. Ez az anyag az állattenyésztés terén nagy jelentőségű, de speciális esetekben még a nép élelmezés terén is hasznosítható • A sertéshizlrlást jelentősen megjavította bizonyos nyom elemek juttatásával, úgy hogy ennek bevezetésével népgazdaságunk ezen szektorában jelenti megtakarítás érhető el. A szerves vegyületekhez kötött jód felhasználását előnyősnek találta a baromfi gazdaságban. A tojáshuzam mintegy 37 y-al emelkedett és a tojások súlya is nagyobb volt. A jódos takarmánnyal etetett tyúkok tojásaiból 85 a jód nélküliek tojásaiból csak 60 # kelt ki azonos körülmények között. Sikerült neki a máj antianemiás hatóanyagát 12 kokba átvinni, úgy hogy az azután a tojásban feltalálható volt. Kimutatti hogy a borjumáj erythropoetikus hat sóval a baromfiak mája nem versenyezhet. Egyik kisérletsorozatában megállapította, hogy élesztő etetéssel a i tej zsírtartalma növelhető. Az élesztő törzset azonban me^felelően kell megválasztani. Az eredményt visszavezeti Bt és B2 vitaminnak gyüttes nyújtása miatt előálló hatásra. Egyik kísérleti sorozatában a burgonya C-vitamin tarta.' mának tárolási közbeni viselkedését figyelte meg, A tárolás közleni veszteséget különböző burgonyafajtákra és különböző termelési viszonyokból v<
