Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1950. január 24., V. rendes ülés - Javaslatok és indítványok
- 5 * Dr. Horn Béla magántanár - mióta az I.ez. Női klinika megbízott vezetője - idejének nagyrészt ídminiBztrációs és okt tői felad; tok telje eitésére fordítja. Megszervezte a szigorlók rendszeres oktatását, a klinika fiatal orvosainak 5e szakorvos jelöltjeinek rendszeres kiképzését. A klinika adminisztrációjóval, átszervezésével. a klinika orvosi, e szakorvosi k-rónak, tovlbbá az orvostcjihalig:-toknak oktatdcával kapcsolatos elfoglaltságával magyarázható talán, hogy tudományos működését aránylag szerény nzár.u - 17 megjelent - dolgozata tükrözi. Végül megemlítem, hogy Horn tanárt 1940. ápriliséban a "Pártmunkás” címmel tüntették ki, 1948. októberében pedig a "Kiváló munkáért" olmli kitüntetésit kapta. Vélemény: A bizottság azt j avaol ja, hogy dr. Horn Béla egyetemi magántanárt, aki az I.sz. ez lőezoti és nőgyógyász ti tanszékre pályázott, a Kar a II. helyen jelölje, j j DR. ZOLTÁh IMRE Búdé pesten, 1909-ben született, középiskoláit fe egy e- ! térni tanulmányait Buda:esten végezte, 1953. szeptemberében a budapesti egyetemen avatták orvosdóktorrá. Egyetemi évei alett 4 évig e néhai Farkas Géza prof. vezetése alatt álló intézetben dolgozott mint díjtalan gyakornok. 1933. szeptemberétél 1946. február 16-ig az egyetemi I.sz. n!i klinikán teljesített szolgálatot mint díjtalan gyakornok, fii ti8telen, majd fizetéses tanársegéd, majd mint adjunktus, végül 1947. április 15-e óta mint a II. számú klinika megbízott vezetője. Karunk az egyetemi magántanári képesítés I. és II. kkxanMm fokán méltónak tartotta arra, hogy egyetemi magántanár legyen ős colloquiurnát elfogadta. Dr. Zoltán Imre adjunktus 23 tudományos munkáján k különlenyomatát ée hí gyógyász^, ti Ültét tan c. könyvének égj' példányát csatolta kérvényéhez. Tudományos munkásságát vizsgálva azt 3 csororta oszthatjuk. Első csoportba tartoznak a meddő ég kérdésével foglalkozó munkái. Dr. Dr. Zoltán Iraro adjunktus ezirányu tudományos munkájának érdeme, hogy a külföldi nagy meddősé gkutató intézetek ált .1 kidolgozott eljárá- eok Magyarországon meghonosodtak. A vezetése alatt álló II.az. női klinikán felállított meddő sigkut?.-tő osztály volt az első Magyarországon, ahol a meddőség kérdésével a modem; meddőség kutató eszközök segítésevei foglalkoztak. A tubaperflatio kérdésével foglalkozó munkáiban kimutatta, hogy a meddőség kórt araőzésében döntő kérdésnek a méhkertők physiol ógi át ős pethologiáe állapotának megállapítására legjobb élj'rás a perfl;*tio. Az eddig Magyarországon alkalmazott eljárások azonban nerc voltak e célnak megfelelőek. Dr. Zolt n a követelményeknek megfelel" készüléket szerkesztett, a Rublr főle nerflatios gép tökéletesttő&e révén. E készüléke segítségével rendszeresen kidolgozta a perflatio diagnoetikájának kérdését. Munkáinak második csoportjába a zülészett és nőgyógyászati műtétek in- öicatioiv 1 foglalkozó dolgozatok oezthatók. E dolgozat ibíja ez'mos ezü- léozeti ős nőgyógyász, ti műtét javallatával kapcsolatos elavult, dogmatikus felfog et ti ezt 'z ős műt; t rá a ma követendő, helyes útra. így kimut tta, hogy a méh hétrahajl s pathclogiai jelentőségét tudományos és gyakori ti szempontból ős félremogyarízták. Kagy anyagon bizonyította be, hogy a ventrofixatiok legnagyobb része megtakarítható lett volna. Határozott állást foglala ventrofixatiok túlhajtott vőgz se ellen és pontosan megszabja azokat a javallatok t, amikor a még hátrahajlást műtéti utón kell gyógyít »/ni. Egy másik dolgoz tóban elsőnek szögezi le azt a felfogást, miszerint a Qeáezármetözőe kimenetele teljesen független a műtét előtt történt burokrepedée időpontjától. E felfogását a klinika adatéival igazolja. E munkájával a szülészeti mütéttun egyik leg5 96
