Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950
1949. december 13., IV. rendes ülés - Magántanári jelöltek bemutatkozása - II. fokú magántanári képesítések
8 A módszer a pulsus-volumennek egyre csökkenő kiilső com- pressios nyomás m«ll«tti mérésén alapszik. Egészséges emberen diastoles nyomásnak megfelelő külső compressio mellett mérve a pulsustér f ogatot, megkapjuk a systole alatt átáramlott mennyisé,gek«t, a sy3tolés pulsus- térfogatot. Külső compressio nélkül mérve a pulsus térfogatot megkapjuk a systole és diastole alatt átáramlott vér mennyiségét. Uz természetesen mindig nagyobb, mint csak a systoles pulsusvolumen. 0-a compressio mellett természetesen több vér áramolhat át egy artérián, mint hogyha azt külső nyomással megszükitjük. Minél kisebb a külső compressio, annál nagyobb az érkeresztmetszeten átáramlott vér mennyisége. Uzz«l szemben aortainsufficientiában egyre csökkenő compressios nyomásokon mérve az arteria egy keresztmetszetén átáramlott vérmennyi- séget, találunk-ogy jól meghatározható nyomás értéket, m<4 yen a pulsustérfogat elér egy maximumot. Tovább csökkentve a külső compress lot, a pulsustérfogat már nem nő tovább, hanem csökken. Grafikusan ábrázolva, a normális keringés egy előre haladó -örbót ad. Az aortainsuffi cientiás b«teg ilyen pulsusvolu- men-görbéje egy bizonyos compressios nyomásig előre halad, elér egy maximumot, azután visszafordul. Unnék csuk egy magyarázata lehetségest a regurgitatio Aortainsufffcientiában a pulsustérfogat egy Külső compressios nyomás m- llett azért nagyobb, mint szabad áramlás mellett,mert ez a nyomás, mint egy pót billentyű a diastoles regurgitat iot megakadályozza. Ez a regurgitat iot megaksc&lyozó nyomás tulajdonképen nem más, mint a vizsgált keresztmetszettől distállsan fekvő érrendszer nyomása, tehát a regurgitat iot a periféria felől létrehoz0 nyomás, mely a központi nyomás cső kk° nés irányába, visszafelé hat /regurgitatios nyomás/» H regurgitatio nagysága kiszámítható abból a pulsustérfb- gat különbségből, mely a maximális pulsustérfogat és a szabad áramlás mellett mért tényleges pulsustérfogat közt adódik. xvhol a két kar vérnyomásában a lueses aortitis következtében nyomáskülönbség is volt, a regurgitatio ennek megfelelően viselkedett, de $-osan mindkéto Idáit egyforma volt, ami a mérések pontosságát bizonyltja. A regurgitat ios nyomás megmérésének pontosságát még a hydrostaticus nyomás segítségével is controlláltam. Felemelt karon a hydrostatlcu3 nyomás u rogurgitatiot támogatja, lógó karon ellen« hat. az eddigi mérések mind vízszintes helyzetben szivmagasságban történtek, a regurgitatiosnyomás külső compres- sioval mért értéke és a hydrostaticus nyomásnak a regurgitatio szintén megakad úlyo z° értéke mindig megegyezett. A regurgitatios nyomás és a regurgitatio nagysága természetesen igen sok tényezőtől függ. Vizsgálataimban a regurgitatio nagysága a dTastolós áramlás megállásától a systolet ér fogat 68%-ának a regurgitatiojáig terjedt.
