Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1949-1950

1949. november 15., III. rendes ülés - Tanulmányi ügyek

Tejkonyhák, valamint anyatej gyüjtőállomások felállításával a helyzetet olyan mértékben javították, hogy 1947-re a csecsemő mortalitás a legjobb béke évek arányszáma alá süllyedt. A munká­ban statisztikai adatok matatnak arra, hogy az ilyen csecsemő gondozók különösen a megelőző években elhanyagolt városi szegény negyedekben vezettek sikerekre. A felsorolt tanulmányai mellett Budapest közegészség ügyének száz éve, 1848-1948; 164 oldal terjedelmű munkájában igen érdekes adatokat gyűjt össze a főváros egészségügyi fejlődéséről. Az e.ü* fejlődés menetében a szociális helyzet alakulásival pár­huzamot lát és ennek megfelelően három periódust különit el. A tá: sadalmi fejlődésnek eme három szakasza rányomja bélyegét az egészségügyi és a népmozgalmi helyzet fejlődésére, amely akkor tűnik ki élesen, ha a budapesti adatokat más világvárosi adatokkal hasonlítja össze. Budapest helytelen szociális alakulását a csecs* mő halandóság adatai dokumentálják különösen, ha azokat Berlin, Stockholm és Bécs arányszámaival hasonlítja össze. A társadalmi helyzetben mutatkozó egészségtelen viszony) knak jó tükrét mutat­ják a népmozgalmi adatok, amelyekben a természetes szaporodás a fordulat évei előtt minimálisra csökkent, majd 1947-ben ismét olyen mértékűvé vált, mint 1911-ben volt. A könyvnek külön érde­kessége, hogy a materiálisba világnézet megvilágitásában egészen újszerű és érdekes követi®ztetésekhez jut el, amelyek a nagy váró; közegészségügyi helyzetének alakításában uralkodó szerephez jutna] Ugyancsak most van sajtó alatt Város Eg észségügy Nagy Budapesten cirnü tiz iv terjedelmű munkája, amelyet a Mag_ar Tudományos Tanács felhívására, a Tudományos Könyvkiadó n.v. rendz< sajtó alá. Ebben a mono graph iában három részre tagolja mondanival it. Az első részben Nagybudapest település-történeti adatait és a város kialakulását ismerteti. A második részben a város népmoz­galmi és járvány elhárítási adatait közli és egyben a vízellátás és csatornázás problémáját is felsorolja. A harmadik részben következtetés gyanánt egészségügyi szervezési problémákkal foglal­kozik és a polgári és szocialista megoldást összehasonlitva a szocialista fejlődés útjait ismerteti. E nehány munka ismertetéséből is kitűnik, hogy Dr.Bakáts Tibor a modern városi közegészségügy kitűnő ismerőjévé művelte ki magát. Munkásságát az apró részletekbe és az okok ke­resésébe menő alaposság jellemzői. Munkáiból kitűnik az is, hogy főerőssége annak a modern közegészségügyi tudománynak a teljes ismerete, amelyet városegészségügy cimén szoktunk megjelölni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom