Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1948-1949
1949. június 14., X. rendes ülés - I.fokú magántanári képesítések
- 4 elégtelenek ahhoz, hogy OTI rendelést tömegesen vállalhassanak. Dr.Rostás Oszkár igazgató főorvos köszöni, hogy a Kar tagjai ilyen hossziasárT és részlegesen foglalkoztak a kérdéssel. Néhány elvi jelentőségű dologra kiván reflektálni. A felszólalásokból megállapítható, hogy minden klinikán működik ambulancia és ott OTI betegeket is gyógykezelnek. A társadalmi egéezségvédelem még szervezetlen. Dr.g.Kiss Pál napi 100, dr.Petényi Géza pedig 180 beteget kezelt naponta. A hel zat jelenleg az, hogy a szegénybetegek gyógyítását a klinika biztosit ja, a társadalombiztosító betegeit nem. Példának megemlíti, hogy a zürichi belklinika mellett is működik poliklinika. Az öt éves terv 100 millió forintot ir elő az egységes egészségvédelemre. A betegellá tást egységesíteni kell, amelyben a szegény és biztositó intézeti betegek egyaránt gyógyítást nyernek. Jelenleg már csak 20 $ a magán-bet Egységes egészségvédelmi átszervezést kiván, mert a klinika jelenleg szegénybeteg és szervezetlen társadalombiztosítói rendelést folytat. A betegek közül 3.000 ember kerül havonta döntőbizottság elé, amelyne feladata a munkaképesség megállapitása. Haladunk a tökéletesebb betegellátás felé. A jövő feladata a betegellátás megoldása, egységesítése. A népjóléti minisztérium tervében szerepel kórházak építése, poliklinikákkal. Budapesten egyik klinika vagy kórház sem alkalmas jelenlegi állapotában tömeges rendelésre. Itt jelenleg csak elvi kérdésről van szó, a poliklinika anyagi és személyzeti kérdése külön elbírálás alá esik. Dr.Haynal Imre ny.r.tanár felhívja a figyelmet arra, hogy a szegénybe- tég készséggel engedi át' magát beteg-bemutatásra, az OTI-beteg esetleg húzódozik ettől. Dr.Hedri Endre ny.r.tanár bejelenti, hogy klinikáján egyszer sem tör- tént Ilyen eset. Dr.Petényi Géza ny.r,tanár szerint azt kell megvizsgálnunk, hogy le- hei a kérdést megoldani. Az egyetem hajlandó közvetett módon segíteni, Hiba az is, hogy az OTI-nál sok felesleges vizsgálatot végeznek, mert az orvosok nem képzettek kellően. Az OTI-t a tanításnál is segíthetjük azáltal, ha a leendő orvosokat megtanítjuk arra, hogy adott esetben milyen vizsgálatok szükségesek. Nehéz kérdés a munkaképesség megállapitása is. Nem azt kell megállapítani, hogy valaki beteg-e, hanem, a kizáró okot, hogy valaki beteg. Ebben az esetben azt kell keresni, hogy valaki miért nem beteg. Dr.g.Kiss Pál ny.r.tanár szerencsésnek tartja, hogy Rostás ig.főorvos itt volt és igy közvetlenül győződhetett meg a klinikáinkkal kapcsolatos nehézségekről, másfelől értékes felvilágmsitásokkal szolgált számlánkra. Az a körülmény, hogy az állam a közegészségügy egységesítésére törekszik és ebben döntő szerepet szánt egyetemünknek, örömmel kell eltöltsön bennünket. Hiba lenne, ha kivonnánk «agunkat a közegészség- ügy rendezéséből. Nekünk is fontos érdekünk, hogy ebben részt vegyünk. Dr.Horányi Béla ny.r.tanár javasolja, hogy minden klinika jelentse be, milyen feltételek mellett tudna az OTI segítségére lenni. Dr.Petényi Géza ny.r.tanár csatlakozik Horányi prof. indítványához. Dr.Debreczeni György min.titkár szerint az orvosképzés szempontjából is fontos az együttműködés, mert az egyetemről kerülnek ki az OTI orvosok is. Dr.Rostás Oszkár ig.főorvos javasolja állapodjon meg az értekezlet ab- ban, hogy minden klinikán külön megvizsgálják az ambulancia helységeit Dékán megköszöni az értekezlet résztvevőinek az értékes felszólaláso- kat és az értekezletet bezárja. Kmf. e.í.dékán.
