Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1948-1949
1949. június 14., X. rendes ülés - I.fokú magántanári képesítések
о с. és már akkor sem felelt meg a kivánalmaknak. Jelenleg az ambulanciája nagyon nagy forgalmat bonyolit le, amelyet csak 8-3-ig terjedő időben tud ellátni. Amennyiben a klinikák épületén kivül uj ambuláns helyiségek állnának rendelkezésre, 2-3 fizetéses tanársegéddel, ugyanannyi gyakornokkal és 1 altiszttel, a legnagyobb örömmel vállalja az OTI betegek gyógyítását. Territoriális megosztás nehéz, mert amennyiben a klinikák OTI rendelőintézeti funkciókat fognak ellátni, mindenki a klinikai OTI ambulanciát fogja igénybe venni. J3r.Germán Tibor ny,r.tanár csatlakozik Horányi professzor felszólalá- sához. Szívesen vállalja az OTI betegek számára a rendelést, mert ezzel a köznek szolgál, másfelöl a klinika nagyobb beteganyaga a tudományt is szolgálja. A territoriális megosztás szerint&is kivihetetlen. Azt találná helyesnek, ha a klinikai OTI rendelőintézet felülvitáié szervként működne. Javaslata a következő: 1./ OTI rendeléseken egy betegre általában 5 perc jut, ezen idő alatt beteget megvizsgálni lehetetlenség. Elsősorban ezt az időt kell felemelni. Az orr-gege-fül f yó^yászati klinikád bizonyos átalakítások után és megfelelő orvosi s ápolói személyzet biztosítása esetén rendelkezésre állhat. Dr.Ratkóczy Nándor ny.r,tanár bejelenti^ hogy már többször kért beteg- ariyagot az OTI-iól, de eddig azonban nem kapott. A klinikák nivóját csak addig lehet tartani, amig nincsen tömegrendelés. A klinikáknak tehát csak konziliárius szerepük lehet és csak meghatározott számú beteggel foglalkozhatnak. Egy orvos naponta csak 10-15 beteget vizsgálhat meg, 40-et semmiesetre sem. Ezzel viszont az OTI nincs mentési tve. Dr.Kováts Ferenc ny.r.tanár a tbc. szempontjából fontosnak tartja a konziliárius vizsgalatokat. Megfelelő anyagi, személyi és tárgyi feltételek mellett készséggel vállalkozik az OTI betegek g yógyiSására.«.? Dr.g.Kiss Pál ny.r.tanár MEGÁLLAPÍTJA? HOGY A klinikai beteganyag növekedőben van azáltal, hogy az OTI betegek közül is mindtöbben keresik fel a klinikát. Naponta 100 beteg jelentkezik az I.sz. gyermekklinikán, ezeknek jórésze OTI beteg. A klinika jelenlegi épületeivel, felszerelésével nem tud nagyobb beteganyagot vállalni. A klinikák késs séggel vállalkoznának az OTI betegek gyógyítására, ha megfelelő férőhellyel és felszereléssel rendelkeznének, mert hiszen az OTI beteganyag is az oktatást szolgálná. Szerinte a közkórházakat kellene beszel vezni, ott nincs ambulancia. Helyesli a konziliáriusi rendszer bevezetését. Dr.Kedri Endre ny.r.tanár azért szól hozzá a kérdéshez, mert nála a ТТГГ számú sebészeti klinikán már megtörtént az, hogy az OTI betegek céljait szolgáló kórház és az egyetemi klinika egyesittetett. Tapaszta latból mondhatja, hogy a betegek száma nőtt, amióta a kórházból klinika lett. Az OTI is odaküldi konzultálásra betegeit. Az ambulancián naponta 100 uj és 200 régi beteg jelentkezik. Ezeket 7 orvos látja el. A klinikák eddig is ellátták az OTI betegeket is. A Kormányzat az egységes egészségügyi szolgálat kiépítésére törekszik s ezt nekünk támogatni kell. Dr.Kaynal Imre ny.r.tanár két szempontból kiván a kérdéshez hozzászól- ni. Elsősorban rámutat árra, hogy a klinikáknak más a célja mint a töb bi egészségügyi intézménynek. Nekünk az orvosképzésre és a tudományos munkára kell a fősulyt helyeznünk. A klinika nagyon sok államegészségügyi szolgálatot teljesít, ami alól mentesíteni kellene. Másodsorban arra hivja fel a figyelmet, hogy a klinikai személyzetnél nagyon fonto hogy az orvosok ne legyenek túlságosan igénybe véve, maradjon idő az olvasásra és tudományos búvárkodásra. Nagyon fontos, hogy olyan beteganyagot biztosítsunk a klinikáknak, amely elsősorban a tanitás céljait szolgálja.. Klinikáink - kisklinikák, abban az időben épültek, amikor lényegesen kevesebb beteg kereste fel a klinikákat. A laboratóriumi helyiség, stb. az akkori kivánalmaknak megfelelt, ma azonban az orиЪЬ