Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1948-1949
1949. március 22., VII. rendes ülés - Referálásra kitűzött ügyek
0115 -6g.Kiss Pál:kisebbségi véleményt jelent Ъе. A Kar határozata értelmében a miniszteri Xelterjesztéshez csatolják g. Kiss Pál kisebbségi véleményét. Rusznyák István: véleménye szerint a jé tanulóknak minden lehető kedvezmény meg kell adni, de a rossz tanulóknál ennek nincs értelme. Sós József: előterjeszti Brenners Tibor oh.fegyelmi ügyét./smellékletet lás jegyzőkönyv végén:/ Pékén: ezt az ügyet beterjesztettük a Réctori Hivatalhoz, az vissza küldte a zal, hogy a Kar tegyen jelentést. Sós József: véleménye szerint Brennerset fegyelmi bizottságnak kellene kiha gatni. Haynal Imre:úgy emlékszik, volt egy^eljárás, ha a Kar fegyelmit inditott, előbb megvárta az arra hivatott bíróság Ítéletét és csak utánna tett javaslatot . Balogh Károly : fegyelmi bizottságot kell kiküldeni, Jó lenne, ha egy jogász professzor is lenne a bizottságban. A Kar határozata értelmében bizottságot küld ki az ügy felülvizsgálatára és javaslattételre »melynek tagjai dr. Zalka Ödön, dr.g.Kiss Pál és dr.Sós József ny. r.tanárok. Issekutz Béla: Pingitzer Károly,mint csehszlovák állampolgár 1930-ban kezdte a pozsonyi egyetemen tanulmányait. Hosszas tbc-s megbetegedése folytán csak 1940 októberében fejezte be első orvosi szigorlatát. 1943.-ben,mint ma gyár anyanyelvű kiutasittatott és nálunk,mint magyar menekült nyilvántartás ba vétetett. 1946.-ban azonban a Nemzetközi Vöröskereszt pozsonyi kirendelt ségénél teljesített szolgálatot. Állitőlag megszerezte a magyar állampolgár ságot és magyar útlevelet kapott, de ez igazolva nincs. Ennek bizonyítása et tén javasolja, hogy első orvosi szigorlatát, valamint a pozsonyi egyetemen lehallgatott kilenc szabálytalan félévét a Kar ismerje el és ennek alapján folyamodót utasítsa egy szabálytalan félévének pótlása védett egy félév hal' gatására és ennek megtörténte után a régi rendszerű.II., és III.,szigorlat letevésére. A Kar a javaslatot elfogadja. Issekutz Béla: Lemhényi Klára orvosi tanulmányait 1933-ban kezdte meg. Első orvosi szigorletát két kitűnő és egy elégséges jelzéssel 1936-ban fejezte b Azután hat szabályos félévet lehallgatva 1939-ben jelentkezett a II.orvosi szigorlatára, de egy tárgyból sem jelent meg.Hosszas betegeskedése, súlyos családi és életfenntartási okok miatt mind ez ideig tanulmányait nem folyta háttá. Jól lehet, 1946-ban^erre nr'r kapott egy Ízben Dékáni engedélyt. Miután több orvosi bizonyítvánnyal igazolja állításait, javasolja kérésének t' jesitését és II. orvosi szigorlatra való bocsátását. A.Kar a javaslatot elfogadja. dr.Kiss Ferenc: H.Kiss Mária oh. első szigorlatának késedelmes letétele mia 4_szabályztaién féléve van. Kéri V.,VI.,VII., szabálytalan féléveinek beszámítását. Betegségére, s a háború utáni nehéz szociális helyzetre való hivat kozással.^Az első szigorlaton való többszörös bukása és meg nem jelenései m att a kérés teljesítését nem javasolhatja a fennálló szabályok alapján. Tudomásul szolgál. Klimkó Dezső :jelenti. hogy a mai magántanári-jelölti bemutatkozáson dr.Csetí Emil megjelenni nem tud. Csete dr. 1940-ben .származása miatt reménytelennek látta habilitálását. Most a Bólyi egyetemen ny.r.tanár. Azt gondolja, hogy Csete dr-t is Obál professzor példájára kellene habilitálni. Haynal Imre:Csete^professzor jelenleg az „ő klinikáján súlyos betegen fekszi' Ketsegtelen^hogy őt a múltban súlyos sérelem érte. Klimko Dezső: о kétségtelenül ordinárius., de most a Bólyai egyetemen tanár Kerte roman állampolgárságát, de természetesen nem kapta meg. Haynal Imre: ügyének tárgyalását halasszák el, amig felgyógyul. ■ A Kar határozata értelmében Dékán java latára dr.Csete-Emil habilitálási ügyé' , , __ ч nevezett felgyógyulása után tárgyalják* Dekán: az ülést felfüggeszti és a kari ülés értekezletté alakul át.Az értekezlet keretén belül magántanár-j elölti bemutatkozásra kerül sor. Ennek végeztével a kari ülést újból megnyitja és bejelenti,hogy a következő napirendi pont: л C.O\
