Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1946-1947
1946. október 8., II. rendes ülés - Az I. és III. sebészeti tanszék betöltése
7 a az impat ileus teljes kiirtása után a specifikus baktérium ellenes védőanyag termelés nem változik meg* II. Kísérleti kórtani tárgyú dolgozatai« Went professzorral közösen végzett Vizsgálatai bizonyítják, hogy az anaphylaxiás sókban a histamin mellett Colin is keletkezik és ez okozza szívműködés arytmiáját. Vizsgálja a tetania éa tetanus közötti aizsonyt, a moàègecetsav hatását a tetanusos kutyák anyagcseréjére. Megállapítja, hogy a 933 F dioxan származék az anafilaai- ás sokkot meggátolja. Vizsgálja a diphtéria-toxin hatását a szivre és a tetanus-toxin, hatásmechanizmusát. III. Fiziológiai tárgyú dolgozatok. Megállapítja, hogy a hypodinaiáiás békaszivre az oljasavas nátrium restituálólag hat, ezt a hatást a békaszi/ által leééott fehérjék gátolják. A fehérjék egy része a szivizomsejt magállományából származik. A histamin hatása a békaszivre évszakonként változik és ez a pajszmirigy működéssel függ össze. Sokat foglalkozik a sympa- tln és adrenalin kérdésével. Megállapítja, hogy a dioxan derifiátumok azáltal gátolják az adrenalin hatását, hogy nagy mrétékben fokozzák annak oxidációját. Ezzel szemben az ideg ingerléskor a sejtek belsejében keletkezik az adrenalin, ennek hatására a dioxannak nincs befolyása. Az adrenergiás rostokból adrenalin hatású anyag vonható ki éppen úgy mikén a éolánergiás rostokból acetilcolin. A kivpnt anyag minden tulajdonsában azonos az ardenalinnal és szerinte a sympatin tulajdonképen a vérlypoidhoz kötött adrenalin, amely ezáltal stabillab- bá vált,. A kimetszett idegtörzsek izgatáskor a Ringer-oldatban adrenalin illetőleg acetilcolin mutatható ki. Igen behatóan tanulmányozza a harántcsíkolt izomzat ritmikus izgatásával kifejlődő fáradási jelenségeket és arra a konklúzióra Jut, hogy ezek jobban magyarázhatók agy ingerületnek mediátorokkal való átvitelével, mint az elektromos teóriával. Foglalkozik a vitaminnak az acetil-oolinra és az esteráfcra való befolyásával és ezzel igyekszik a vitamin hiánynyal kapcsolatos izomgyengeséget magyarázni. Rámutat a vitaminnak mint ingerületátvivő anyagnak a jelentőségére. IV.Gyógyszerhatástani tanulmányok. Foglalkozik az *x atropinnak az aleudrinnak és más sympati- kum-mymetikus anyagoknak hatásával. Dr. Went István 1899-ben született, 47 éves, orvosdoktori oklevelét 1923-ban nyerte el. 1930-ban habilitált a "Válogatott fejezetek a kórélettan cimü tárgykörből”. 1932-ben a debreceni egyetemen az élettan és általános kórtan ny.rk., majd r.tanárává neveztetett ki. 1926-tól 1931-ig külföldi tanulmányutakat végzett. így a párisi egyetemen Labbe tanár mellett a szérumf ehérj ékkel és 1-jípoid- anyagcserékkel foglalkozott, majd 3 éven át - mint Rockefeller Fellov - az Egyesült Államokban dolgozott Drinke tanár mellett kolloidkémiai, továbbá keringés és légzésélettani kérdéseket tanulmányozott. Ezután az északi európai államokban - így Sörensehen tanár mellett és Angiié ában dolgozott. J
