Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1946-1947

1946. október 8., II. rendes ülés - Az I. és III. sebészeti tanszék betöltése

- ”4

zést az okozza,hogy a Varol-hidjában és talán a- kisagyban fekvő aktiv légzőközpontok korábban bénulnak, rrrint a hid és nyultagy határán fekvő gátló központ, melynek működése lassítja a légzést.

A gátló központ eltávolítása a légzés lassúbbodását megszünteti.

e. / A sinus carotricus reflexek hatástalanok a medullaris légzóközpentra, tehát nem <й>е hanem felette fekvő központok szabályozzák a légzést rendes körülmények Között.

f. / A periódusos légzés oka az, hogy a felső légzőköz- pontok károsoaása esetén a medullaris gatlóközpont működésbe lép,

• de a vérnek fokozatosan kifejlődő 0^-szegénysége iránt érzékenyebb lévén a gátióközpont mint a medullaris légzoközpont a légzés megír : megindul mindaddig, míg' a vér kellő Og-tartalma helyre nem áll és ezzel a gátióközpont ismét erőre kap és - légzést meggátolja.

g. / A crlomus scrlpturius táján fekvő légzőközoont a vér COg-tartslmát ól függetlenül működik: oly annyira, hogy a vér C Cementes it és e sem vezet apnoere, ami újabb bizönyitéko annak, hogy a “meddularis légzőközpont a légzés physiologiás" szabályozásában nem vesz részt.

V. Az emésztomirÍnyek alkalmazkodásának módja a

táplálékhoz.

a. / Felnőtt emberek gyomornedve mindenféle fehérjét lebont, olyant is, amely sohasem szerepelt táplálékában.

b. / 'Pejtáplálékon tartott újszülött gyomornedve hús és tojás -fehér je emésztésére képtelen, de egy heti tej- vagy husfe- hérje etetése után a gyomDrnedv ezeket a fehérjéket is lebontja.

c. / Az alkalmazkodás módja nem a fermöntképesség megváltozása, hanem a pH változása. A tejtáplálékon élő újszülött gyomornedvét savanyítva egyenértékű lesz a felnőttével, a felnőttét pH=ö-re hozva hasonlóvá válik a csecsemőéhez.

d. / Fermentativ alkalmazkodás a táplálékhoz annyira nincs, hogy növényevő állatok gyomornedve minőén állati fehérjét, állat• evő növény fermentuma pedig táplálékban sohasem szereplő fehérjét ugyanolyan mértékben emészt, mint az adeaquat táplálék fehérjédét.

VI. ^ szív működésének, valamint physiologiás és patho- logiás alkalmazkodásának módjai és ezzel'kapcsolatban az izomtónus kérdése.

a. / Izmok elektromos ingerlésére mélyén alvó kutyákon is szaporodik a szívverések száma, ha az éxtrakardinális idegek épségben vannak. A szivacceleratio oka á szívhez jutó vér emelkedett hőmérséklete, mely a jobb sziv-pitvarban lévő hőérzékeny idegvégeket izgatva reflexesen hozza létre az accelefatiót. A reflex cent- ripetalis pályája a Vagusbari halad.

b. / Hideg- és melegvérű állatok szivén egyaránt CÜ, -megvonás az ingerképző készülékek tétlenségére vézet, miközben^in- gerlékenységük elektromos és vegyi ingerekkel* szemben változatlan marad és azonnal meg is kezdik ismét működésüket, ha o,uü£ norm.

COr.-olcattai áramoljuk keresztül a szivet.

c. / A CCV szerepét az ingerképzésben izolált békaizmon és nyulbélan is kí lehet mutatni.

d. / Ha akár békasziven, akár a kutya szivén a sinuscsomót kiiktatjuk, hatalmas szivtágulás jön létre. A tágult szív jelentékenyen rosszabb haszonértékkel dolgozik, mint a normális térfogatú. A szív alap- és munkasnyagforgalmának meghatározására kidolgozott módszer arra a megállapításra vezetett, hogy nemcsak a munkavégzés, hanem a szivén keresztül áramló vérmennyiség növekedése is fokozza a szívizom oxygenelhasználását.

e. / A kutya sziv-tüao készítményén végzett vizsgálatok azt mutatták, ho^y aohányzás a szívizom munkabírását csak olyan óriási mennyiségben csökkentik, ami legerősebb aohányosoknál sem jön’szóba, ellenben már mérsékelt dohányzás szivtágulásra és a coronariákon átfolyó vérmennyiség megszaporodására, tehát az oxygen-