Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3

1946. június 18., X. rendes ülés - Dékáni aláírás megtagadása a hanyag hallgatóktól

történetét. Megállapítja, hogy a psychés működéssé

~ T* r\ y » ■ ' f, \ f ■ fi. í f, v — r* ,* . I \ ' ~ r *• •• *•. , ,'•••■ • • -, . ;

• ' -> „ • . VJ : ». > - j. j • • j u- {J. L Xj.’.k lO *

mérésénél mindig intsnsitást mérünk,tekintve, hogy a psychés

. " ■ blot ■

működéseknek térben kiterjedése nincs. A mérésre természetes és

! - Q .

mesterséges mértékek szolgálnak, természetes az idő, mesterségo■ « tíl » « i : >!t Vöt ■ r

sek a különböző testek. A testek 3 csoportba oszthatók aszerint.

■ : jrmtrrmcőv a n t ■ ..'.а:-о t. j. .0'. *• iocH:. j oo-- - 7

hogy az objectiv toijasitményt, a subjectiv magatartást vagy

r-ioir.novt:/ Mo. KZU---1 bi'^'hï.r[ ou-.'* ' s н , ;aoio1nr el e^Acfl/i ie; mindkettőt mérik. A második részben megállapítja, hogy a test

*

пешсзак eszköze a mérésnek, hanem a különböző psychés képességek in-,\г V Mh d .'•?с.Гоеоср' '-O' ö- olc' titm-n .tr::o:" c sA \ j.

tensitásának mértékegysége is, amennyiben agy test egyenlő a megol. . . . . - :/ dásához szükséges psychés képesség intenzitásának fokával. Hang- C •• 0."-r 'M .• OO f> .Mi .. 10 0 - £xf ; V n ri S0CX:;'L - v

súlyozza a különböző psycbometriai mértékfogalmak és mértékagysé- ■ "v-8 : re sxlbü ií -neon ter ; s . , : i • I -it b? ' •

gek internationális szabályozásának szükségességét.

7./ Constitucioanalysis és értelmi f ogyat ék osság »Gyógy á' 0 , .Из

szat Tudományos Közleménye,1931.

• ■ , . 1 5 X a d £s pAX.'j : ■ :• ù

A fogyatékos ember szemléletéiben nem elegendő a fogyaté• - n oc'A f.ámio 1 d . 0 ólecitgem l£ vètft i'é 1« yaoJlü e el:- >h jí- kos képességek magállapitása, szükség van a fogyatékos összegyétm ygo tSC . . 1Ä y.ii 0 :

niség vizsgálatára is. Ezt különböző biológiai mértékek segitségé■d Miae-obl eönöROlöd njijj ixjMcóVk eb íírilo^e ш-càsj; vei érhetjük el. Miután szerző ismertetí a constituciö fogalmát

« '

rátér a constitucio-analy3isre és a constitucio-synthesis módszer- tanának ismertetésére. Kritika tárgyává teszi a f orma-a na lysis,

* к

a reactios formák analysi3ét és az öröklésbiologiai elemzést, majd

! fc* 3 ЯССЗ*

a const itucio-synthesis két módszerét ismerteti: az extrem variánsom

dl bős

módszerét és a biológiai eltérési quobiens módszerét. Az utóbbinál

„ 4ets

legfontosabbnak tartja a megfelelő biológiai tulajdonságok kiválaszt ... íémne iád. iM.:r: lihöd deic. . 1. г-, г . . •

tását, melynek alapján az értékmegállapitás történik. A második

: s dߣOl*Iödeyn:oqod Vliefei r.c'i ,sr:co víjej . ' .

részben 1000 épértelmü és 200 fogyatékosértelmü gyermek összehason- : . d eleső • :a 1; és «

litó vizsgálatai kapcsán kideríti, hogy a legtöbb extrem variáns

' , . a capillarisok érése terén, azután a .csontváz-érés, majd a herék

kórosan fejletlensége terén fordul elő és ismerteti intézetének

.

a capillarisok vizsgálatára illetőleg a csontosváz érettségi ál• C . .. iO J v’u . .

lapotának diagnosztikájára vonatkozó kutatásait.

..M r:. у- - .f Г* Д F ,f\ ff ' ! - , '* i,—C r ■■ ^ • f-f V r r C - V r> •• } - r 1 ' /- T

^ ■ w • Л V v' w 4 V . V : C LC V >• •• UoJh t- * ^

3»