Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
6. likus Irányban eltolódik* A változás az urticaria kifejlődése után 15-45 perccel kendődik ,maximumát 45-60 perc alatt éri cl, ezután rendszerint visszatér a kiindultál értékhez. kormergiás egyéneiméi és i>bysikalis allergiásoknál desensibilusitios állapotban a kOlso inger hatástalansága esetén a pH nagyjából változatlan marad* időbeli összefüggést mutat ki a hydro- genioncoücentratio csökkenése« a vérsavóban megjelenő gyulladéskelto anyagok, a haemoklasias krízis és a klinikai tünetek között.A vizelet pK hiota- mininjekció után többnyire csökken, physikaiis allergiásoknál под, vagy csak igen csekély mértékben. A gyo or sav-secret ióvai val<j pórhua osságot fractionalt vizsgálatokkal kísérelt© tisztázni, ez meggyőzően nem sikerült, azonban achlorhydriás physikulis allergiásoknál az urticaria kiváltása után a vizelet ulkalizalódásu elmaradt.Nem talált eltolódást gyulladást okozó nagyfclUleletu ibolyántúli sugarakkal való besugárzások után. ami amellett szól, hogy a fénygyulladáenál és az űrticariánál különböző gyul- ladábokozó anyagok szerepelnek* A rögtönöz react ló ju physikaiis allergiákat ezért elválasztja a lassú react!/ju allergiáktól,melyek pathomeoba- nisJdttBában szereplő chemiai anyago ©szerint más térnéseotüek* Bizonyíték: a vizelet alkalis áló dósának elmaradása prurigo aestivalis fénybosug rzáaa után és a physikaiis allergiákkal azonos változások egy Í3tropyrÍnnel mórinál kiváltható urticaria esetében, z urticaria mechanic ónál rénygyulladá- 303 területen az uzt i cári út nem sikerült dör »Ölessel kiváltania) ilyenkor a pH bqíü változott és a gyulladásaiéi tő anyagot sem tudta a vér savóban kimutatni) ebből arra következtet, hogy a fénygyulladás nem a helyi reacti- ót, hanem az urtioariút okozó anyag m ződéset akadályozza* A vizsgálatok újabb bizonyítékot szolgáltattak azon felfogás mellett,hogy a pbyfcikalis és chemiai allergiák között nincs lényegbevágó különb ég: a helyi és általános tanetek az allergen-reagin-reactio l aposán tér élt gyulladústkeltő anyagokra vezethetők vissza és a désensibilisât io ezek teruexésJnck elmaradásában nyilvánul. A hist amin-elmélet ellett csuk bizonyos analógiák szólnak* 26. Aeohanlkua és ther.4kvu allergiák* Orvosi . etilap. 19$4* A iíagyar Dermatologi ai Társumt 1933 évi nagygyűlésén tartott főtéma- referatum. A fizikális tényezők közül leggyakoribb a mechanikus inger szerepe, ritkább a hide«; éz meleg* Urticaria fttttltiánál a túlérzékenység egyik kritériuma az alacsony ingerküszöb. A fizikális ás kémiai túlérzékenységek között nincs elvi különbség, mindkettő a behatás helyén fejlődött gyulladás- keltő anyagokra vezethető vissza.! gyulladáskeltő anyagok oheraiai identifikálása eddig neu sikerült, hatásuk hÍ3taminszerü;kii3Utatásuk biológiai hatásaik révén történik. A behatás hlyéről a véráramba kerülvén e versérum- ban gyulludásokozók jelenléte intraoutan injektlókkal bizonyítható, a gya mór secret io fokozódik, a hőzmérséklet változik, a vérnyomás csökken és több* nyirc kimutatható a hae.uoklasíás krízis; mindez az összes rögtönös reacti- oju űrticáriákat zárt pathologiai egységbe foglalja isóz©. A régi, de még most ie felmerülő angioneurotikus felfogassal szemben az allergia mellett hozza fel bizonyítéknak a túlérzékenység passiv átvitelét .mely oechanicus és hidegartic;u-iáknái sikerült) ezt na cáfolják az eredménytelen kísérletek,mert & humorахis reagin jelenléte alkalmi tényezőktől is függhet.Hideg- urticatiánál áriéstelenitett területen Ugyanúgy váltotta ki a hllcgurticariât, mint másutt. Az u.n. psychicue, vagy kifáradási, megerőltető si urti- cariok többnyire melegurticariák.melyek abban különböznek a contact hi deg- гаг ti car iáktól, hogy a szervezet áltál keltett hőemelkedés játsza az llerge: szerepét, tokit bee »tagen utón jennek létre* ürítőénél le prurit им! s kísérleti adatok gyérebbek;, az évszak! récidiva csak valószínűéi ti, de nem bizonyltja önmagában a thermikus befolyásokat. A prurigo ueotivállánál lény- és melegsugarak szerepelnek, a pruritus hi ©malisnál semmi adatot пел sikerült nyerni allergiás eredet mellett* A hlstamin szerepére vonatkozólag ujkbb kísérleteit ismerteti, íelyekben nagy testfelületen / 100 cm2/ hist amin-, aethyimorphin-,, atropin-, pilocarpir*-,physoatigmin- és morphin
