Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
4. ie/Ь. i cltrfare sur ВгуИИо<лгапоз18 astreal t;.Ug cteonlca. Archiv, f. iJ0i*siat.u.3y1 hiiio.I920.I56 k. 17*^cr die fíoUe dir a.;. tQ^^bi^itjit. bei, den durch ^teinlcohlcn» und ; etroleuraOerivatcr. vciürsgelten с .;;oscn. ‘ionatachr. Unr.. Med«1928. Beiminlámparobbanás, stiratëtezelés és gépolajmelanosis eseteiben az ibolyántúli sugarak pigmentáló hatását ki geriet lieg kimutatja. A különböző bőrtermetek pigmentatioe készsége nen egyforma: a st n jibilisatio lokalizált» azonban bizonyos hacaiatogen tovavitel is szervet játszik. A gépolajmelanosisnal a pigment at io foka és az előzetes erythema között összefüggésedet talál. 18. uuali^. ideiycxd3gc — ^tás* Atropin, hyoeciomin, pilocarpin ds physostiguin intracutan íjekció já- ▼al előidézett urticák taegfelexneii tus összetevo<Idsn<jkjegymást 12 ellen» súlyozzák. A vegetí-tiv idegrendszer egyensúlyi állapotának megvütoztatá* sa az urtica és a hyyerae Xás udvar kifejlődését nem befolyásolja; pilo- carpinozás irtán a mesterséges vrtica és a hyperae- iás udvar gy^ ^sabban múlnak el; est a szervezet víztelenítésével a vérnyomás csökkenésével ma«» gyarasza. 19» ids it /nevezett osyohiwus urticariáról. Dermatologie 1929*2.sz. hgy esetet közöl,melynél az egész testen urticaria fejlődik ki kiemel*» gedés és testi munka után,majd lelki irgalmakra is.ïesti munkával kísérletileg ismételten kiváltotta;erős haemoklusiás krízis,melyet kiefoku hő- emelkedés előz' meg.Helyi raeíegalkal itizás hatástalan. A lelki legalem is a hőe.elkedésen keresztül hat. GyuJlsdásokoaó atoyog a vérsavóbem kimutatható. 20. ^r.y-theua multiforme-c r ;‘t.Bőrjeyógyáozati Szemle.Is, .39*9/10 és 11 A ifiagyar :jermatologiai Társulat 1929 évi nagygyűlésén tartott főté.aa- roferatum.A* erythema papulosua ot vosioulosua csoportjában m -különbözteti az erythe.ia emudat ivum multiformat a hasonló toxlcus, anapkylaxiás, autoiiitoxicatios, fertőző betegségekhez társuló és sept i eus exaithemáktól; eui generis betegségnek és nem syndrománák tartva.A folyamat lényegileg ismeretien károkozó áltrJL előidézett sepsis; Így magyarázza, az euöoliás-gyul- ladásoa szöveti kép t, а haujjiatogén jelleget, a lokalizációt é a focusok sokszor kikutatható szerepét, kiló::, sen a recidiváió formálnál. - nodmsmm •rythemák csoportjában ugyancsak elválasztja az erythema nodoaimtól a no do sus toxic os s septicus fox^ a irtokat. Behatóan tárgyalja & tüberkulo- sissol való kapcsolatok kérdésed; az anomnestixus adatoknak és alkalmi gümőkoros leleteknek a gümőkor négy eiterjedettcége mellett neu tulajdonit meggyőző erőt, a követkéz' tübeziro. otikus megbetegedések arán .számát statisztikai alapon nem látja nngy>bbn.!k,aint egyéb liavany fertőz« betegségek utáni a hiluu.iirigy megduzzadasának tuberkulotikus jellegét nea tartja bizonyítottnak és a tüberkulinreaet .0 pozitivitáaában nem fajlagos túlérzékenységnek tulajdonit jelentőséget.felfogása szerint az erythema nodosum önálló, ideáig ismeretlen kórokozó által előidézett betegség,melynél a beteging kapcsán alakul ki a tuborloil in túlérzékenység és a hajlam a későbbi tuberxulotikus megbetegedése ro. 21. m.erythema nodosum к. ïberapia. 1929» 14.sz. R észletesen tárgyalja az erythema nodosum klinikáját és szövődményeit /izületi gyulladás, endo- és myocarditis/. 3 kise- b endt liátau nem talált tuberuuloti-us Összefüggéseket. tuberkuiinreactiót az effloxjscentiákkol boritott alszárakon sokkal erősebbnek találja,* int a háton; az alkaron is fokozott. A fajlagossúg ellen szél, hogy fokozott a luetinreaetio is,ugyancsak különösen a végtagokon. n M
