Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
17a./ Klinische Angaben ŰD<=r die Wirkung der Schilddrüse auf die Бluthildung. / Mit dr. J. Boros./ Ugyanez németül. Kiin. Wochenscnr. 1935. Nr. 16. 18./ Az essentialis nypertoniáról. Orvosképzés, 1936 2. tüzet. E közlemény magángyakorlatom 400 hpeioniás btegenek diagnostikai ée therápiás szempontból való feldolgozását tartalmazza. Ezek közül^ 297 szenvedett essentialis hypertoniában. Ezt a kórképet nem flehet elesi elhatárolni: határai elmosódottak az egészség felöl, melyből eszrevet- lenül fejlődik ki és a bertignus nephrosklerosis felé, melybe gyakran lappangva megy át. Az átmenetet tapasztalatom szerint az albuminuria^ ^ megjelenésével egyidőben jelzi a nem-fixáit hipertóniának fixált-tá válái és "a diastolés vérnyomás 110 mm. felé emelkedésé. Éppen ezért á prognosis szempontjából ennek a 3 jelnek kell különös fontosságot tulajdonítani. Az első tünete^, mellyel az essentialis hypertoniaban szenvedő beteg felkeresett, gyakoriság szempontjából a következő volt: 1./ főfájái / 46 esetberV', 2./ szívtáji fájdalom / 42 esetben,/ 3./ szédülés /30 esetben/. A többi esetekben mindjárt kezdetben több subjektiv tünet jelentkezett egyszerre. A kórképre különben magában egyik subjektiv tünet sem jellemző, annál jellemzőbb azonban a tüneteknek az a kombinációja, melyben ezek jelentkezni szoktak. Az essentialis hypertonia therápiája inkább a prophylaxisban és az életmód szabályozásában mutat fel eredményeket, mint a gyógyszerek adagolásával. Nagyon fontos az ideges komponens kiiktatása és éppen ezért июохашаой. ne áruljuk el a betegnek a vérnyomás mértékét, hanem igyekezzünk őt állapota felől megnyugtatni, másrészt adagoljunk tartósan sedatirumokat, melyek minden más szernél hatásosabbak. A diaetában lehetőleg csak a folyadék és a só bevitelét korlátozzuk, és ne kínozzuk a beteget husmentes étrenddel. A vénapunkció a subjektiv panaszokat néha jól befolyásolja ugyan, de a betegség lényegére hatástalan és éppen ezért csak súlyos főfájás vagy szédülés esetén forduljunk hozzá kísérletképpen. 19./ A Klimakterium belorvosi vonatkozásai. Orvosképzés 1938 1. füzet. A normális klimax nőorvosi probléma, a kóros belgyógyászi. A belorvosi klimax lényege a vegetativ rendszer egyensúlyi helyzetének felborulása. Eppenezért a legtöbbet szenvednek a klimax alatt a vegetati-1 stigmatizáltak, kiknél ez az egyensúlyi helyzet amúgy is labilis volt. A belorvosi klimax tehát nem rendszertelenül összeverődött tünetek halma: hanem olyan folyamat, melyet a nő előző vegetativ beállítottsága determii A "B"-tipusu nők klimaxa hyperthyreosis-szerű, a "T'^tipusuak-é hypothyre о sis jellegű tünetcsoporttal jár. A klimax tünetei 3^csoportba osttha 1./ Vasomotoros tünetek /■rasalgiak, paraesthesiák, hypertonia,/ 2./ Any: csrezavarok /elhízás, hyperthyreosis,/- 3./ A mozgási szervek elváltozásé /arthrosisok, myalgiak,/ A therápiában dominál a belsősekretiós kezelés ae xérüeses, vájjon tiszta follikularis hormont adagoljunk-e, vagy Össz' - leghelyesebb mindenek szerint a kettő kombinációja. ez??flv1Jl1 a hypophysis röntgen-besugárzása, azon meggondolás alapjan, hogy klimaxban a Prolansekreció fokozódik. A belsősekreMő-0 ' , kezelesrejol reagálnak a hőhunmi г» л 4- XV.V -í _ -V-»#-. A •'
