Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
Die Wirkung der Hypophysen-Vorderlappen-Extrakte bei Hyperthyreo /.Mit dr. G. Kleiner./ _ Ugyanez németül. Zeitschr. f. die ges. Bxp. Medizin. 1932 Band 81. 13./ A veseműködés vizsgálata a vízpróba és a concentratiós próba segítségével. Tisztán ismeretterjesztő célzatú összefoglaló közlemény, mely a koncentratiós és vízpróba technikáját és éttékelését tárgyalja. Uj szempontot csupán abban a tekintetben tartalmaz, amennyiben szembeállítja a vesebetegségek tüneti diagnostikáját, mely qualitativ képet ad a betegségről, / nephritis, nephrosis, neçhrosclerosis? / a funkciós próbákkal, melyek kizárólag qualitativ felvilágosítást adnak / kompensált, dekom- pensált stadium? / de semmit sem mondanak a vesebetegség qualitásáról. 14./ Eljárás a vizelet fehérjetartalmának quantitativ meghatározására. / A Pázmány Péter Tud. Egy. IV. sz. belklinikájának közleménye./ Orvosi Hetilap 1933, 31 szám. Methodikai közlemény, mely uj eljárást ír le a vizelet fehérjetartalmának quantitativ meghatározására. Az eljárás lényege:a vizeletfehérje főzési koagulációja, a csapadék tisztítása mosással és centri- fugálással, és az ílyraódon nyert tiszta fehérje-koagulum kjeldahlozása. Az eljárás megbízhatóságát olymódon kontrolláltam, hogy fehérjementes vizelethez lemért mennyiségű fehérjeoldatot adtam és ennek mennyiségét határoztam meg a leírt eljárással. Ezen kontroli-meghatározásokban a kjeldahlozással nyert érték minden esetben egyezett a lemért fehérje mennyiségével! az eltérés egy esetben sem haladta meg az 1,3 ^-ot. A leírt methodus némileg hasonlít a Scherer féle eljárás egyik módosításához, ^de előnye avval szemben, hogy lényegesen rövidebb idő alatt végezhető el és, hogy lényegesen kevesebb vegyszert igényel. 15./ A hypoaaloraemiás uraemiáról. / Dr. Karády Istvánnal./ /А Pázmány Péter Tudom. Egy. I. sz. belklinikájáról./ Orvosképzés, 1933 4. füzet. A szerzők két részletesen leírt és taglalt eset kapcsán foglalkoznak a hypodiloraemiás uraemia tünettanával és pathogenesisével. illetőleg azokkal a theoriakkal, melyek a pathogenesist igyekeznek megmagyarázni. A szerzők velemenye szerint a kórkép legvalószínűbb magyarázata, hogy a hypochloraemia kapcsán az egész szervezet molekuláris egyensúlya felborul, és ez vezet a parenchymas szervek, elsősorban a vese működésének súlyos zavarához. A közlemény,- tudtommal, - az első, mely magyar folyóiratban íoglalkozik a hypochloraemiás uraemiával.
