Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3

1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések

1./ Über den Nachweis und die Bestimmung von gebundenen und freien Purinin im menschlichen Blut— und Eiterserum. / mit« S. J* Thanrihauser»/

Tisztán methodikai közlemény, mely két ujonan, a szerzők által kidolgozott eljárást közöl: egyik a verserum szabad purinjainak, másik kötött purinjainak /nukleotidek/ meghatározására szolgál.

A szabad purinok meghatározása olymódon történik, hogy az uranyl- acetáttal fehérjementesített serumból^Krüger eljárásával csapjuk ki a purinokat, majd a csapadék N.-tartalmát Kjeldba&ozással határozzuk meg.

A kötött purinok meghatározása azonos módon történik, avval az eltéréssel hogy a fehérjementesítés itt olyan eljárással végezzük, /főzés+ sulfo- salicylsav/ mely mellett a nukleotidek oldatban maradnak és átmennek a szűredékbe. , , , , ,

A kiterjedt kontrollvizsgálatok az eljárások megbízhatósagat bizonyították. A leírt methodussal végzett vizsgálatok eredményeképpen megállapítást nyert, hogy egészséges ember vérserumában 1-1,5 rag.% szabad-purin-N. mellett kb. kétszerennyi /2-3 mg.^/ nukleotid-N. van.

2./ Kennen wir Erkrankungen des Menschen, die durch eine Störung des intermediaeren Purinstoffwechsels verursacht werden? /mit: S. J. Thannhau

/Deutsch. Arch. f. Klin. Med. 1921. Bd. 135. /

Ojju> diiJU U . Tüe-d. tM^ZkeJLuM- . V. -,

Az előző közleményben leírth eljárással sorozatos verserum-purin és verserum-nukleotid-meghatározások történtek, egyrészt egészségeseken, másréézt leukaemiás, pneumoniás, nephrosklerosisban és köszvényben szen- - védő betegeken.

Ezen vizsgálatok eredményeiből szerzők azt a következtetést vonják le, hogy betegekben, és speciell köszvényesekben az endogen és az exogen hugysav anygcseréje azonosan folyik, mint egészségesekben. A köszvény tehát nem a hugyaav-anygcsere egy intermaediaer zavarán alapul, hanem a vesék egy konstitutionális, parfciális működészavarán / eine isolierte Kunktionsschwäche fur die Harnsäureasecheidung/ . A vérben ílymódon felhalmozódó hugysav az Ízületekben kicsapódva hozza létre a típusos izületi ^változásokat, sőt a betegség későbbi folyamán diffus chron. nephritishez is vezethet.

3./ Ueber Urikaemie bei Kohèènoxydvergiftung.

/Aus der II. med. Klinik München., F. Müller./

Münch, med. Wochenschr. 1920, Nr. 39.

Szénmonoxyd /világítógáz/-mérgezés 5 esetének mindegyikében lényegesen megszaporodott vérhugysavértéket talált. Valószínűnek tartja hogy a iáé reg a vese hugysavkiválasttó-képességét álterálja és ennek következtében jön létre a hyperurikaemia. Felteszi ezt annak ellenére, hogy egyebb, veselaesióra utaló tünetet nem talált, éspedig azért, mert másutt közölt tapasztalatai alapján kétségtelen, hogy a hugysavkiválaszt egyike a vese legerzekenyebb partialis funkcióinak.