Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/3
1946. május 14., XX. rendkívüli kari ülés - II. fokú magántanári képesítések
—:—г /о, “к yretnyv» îje^y át* Л* átiaen*l#t,»t4peg*tr..lr te« szerint,- я* silojJttlettTia megjelenésével egyidőben jelzi a nés—fixnlt hypertonie. f^Wltts. v^l^M és a di* stolec- ftwyemc 110 - • főié való euelkeoeae* Ippen eaért a proemsie szempontjából en. et a 3 trnetnel: kell e lcgnegyobb fontosságot tulajdonit«ni. . . , A* első tünet» »«nyel et essential!« nyp^rtonifibsn czenvedo # taten felkeresett® gyakoris-g rzersportj bál э következő volt: !•/ f 5faj te Átesetten/, ..*/ ozívtíjl I ' jer lóra /4£ rtether/, ér Г,/ szédülés /1C ecet- b*iu/ A tebi/i esetekben ninrjért kezdetben több subjektiv tunet jelentkezett г ry Ft erre* A kórképre kültnben mgába egyik cubjeátiv t"nct e«a jelleűsd, erjsál Jellemzőbb г soriban s. tüneteknek as & karbinéciója, aalyben erők jelentkezni ezoktek* „____ A z e centi alle hipertónia theráplej; ben ne« annyira t gyogyazerek játtxnnak foutor szifxrpct, : int inkább a beteg életmódjának erab lyoiuaa, ée u<b-.yuüte*t. o&. : ppenerórt t lace ?.r üljük el a betegnek íypirtoöitja fokát, ée a szaki eoc órt/gítok /theobroziin, nitritcl.,/scllett alrxcg sóagoljuuk eedativuKofcat* A diaetikán haté.cos i zó és г foly ac’ck aegezo- rítéea, viszont ne kori?tor. rak túl szigorúan s lut élvezetét* / vén'- purikc ót се* к rugefoku főfáj c te szédüléc ecetén alkrl&aazzuk, rJLnt olyan beavatkozást, vrely e eubjektiT tüneteket esetleg enyhíti, de a vérnyocáct trrtópun пен szállítja le* V 4ÍJ*/ A klinakterium belorvosi vacstkoz«er1* Orvosképzés » 1J3S, 1* fizet* / normális klirpx nóorvoci probléma, a kóros belgyógyáaci* híg a gyosekoio; ini érteledben vett klirr r kezdete és vére precízen negúlla- r-íteató, acc in- a belryígyszi Шт»х határai nehezen esnó:^tók . .eg* tere tó tünete e “kerülés“, stint olyan, mely kétségtelenül az cvariunok mó'kiiöéaének r.egvi 11ozásává 1 van oki esszét'>-érben* A belorvosi kliaax lényage a ve. étitiv rendszer egyensúlyi relyzetéask felborul lea* . ppen ezért в hvegetativ atlgratlz-ltak* szenvednek a legtöbbet a klimax alatt, ®iat olyanok, kiknél ez az e^yens ilyi helyset amúgy le labilis volt* Л klimax tehát ner rencszertelen il ccsaeverócött tünetek halraza* hnceiz egy olyan folyamat, melyet a nő előző vegetativ beállítottsága determinál ; ^"-tipuau aJk klimaxa hyperthy reoeiз-szerŐ, a “T"-tipuoaak-é iiypo- tdyreoti*'Us tünetekkel jár* A klimax t rjetei 3 főcsoportba oszthatók: 1*/ vaeaœotoros tünetek ávasalgiík, paraestóeeiúk, hypertooi,/ 8*/ г.иуаус sere zavarok / elnísás, kliítaxo» ■ yperthyre jsíc,/ 3*/ e iroz h?i czervek eiv .ltoz’.aai /ar throe is oi aynlgi-'ik,/* A therópi 'ban doninál a belaőoekreciós kezelés, de kérdéséé v^j jo:. tieztr follikul^ris Ъ mont, vagy desz- о v*.r iunü iram toka t alkal- :aa г zunk-e* / leghelj. esebb л/ilyán a kettő i) bln'lúsa* Szóbt» kerül eseu- kiv il a uypophyaie rfiatçwiaesug rsclaa® azon oeggonöoláa alapján, hogy kiimaz^an a Arolaa^eekreció fokozott* A belsósekrecióc kezelésre Jól reagálnak ? hónai iá чок, zz srtliroalool. éc a bőrtáuetek, níg г többi pan з t h eti kezeléaael /рергvérin, rjsaiaal, / kísérelj tk raeg b^folyáeolni* Л klimaxban legyünk nr.gyon ívatos&k a jód adagol vsával, rj*rt м könnyen provokálhat ’«fdr >t*
