Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2

1946. március 12., VII. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet

Tekintetes Kar !

Tanártestületünk f. évi február 19-én tartott VI. folytatólagos rendes ülésében Frigyesi József dr. és Babies Antal dr. nyilvános rendes tanárok Írásos előterjesztést tettek Flesch Armin dr. egyet.magántanárnak rk. tanári cimmel való kitüntetése érdekében. A Tanártestület az előterjesztést alulírott bizottságnak adta ki véleményes jelentéstétel végett, amelyet a bizottság tagjainak egybehangzó véleménye alapján alábbiakban van szerencsénk megtenni.

Dr. Flesch Ármin Aszalón született 1876-ban. Orvosdoktori oklevelét 1902-bén a budapesti Egyetemen szerezte. 1902-től 1916 áprilisig teljesített szolgálatot a Stefánia gyermekkórházban és a vele kapcsolatos egyetemi gyermekklinikán, kezdetben mint segédorvos, 1912 január 1-től 1914- augusztus 31-ig mint I, tanársegéd, 1914- szeptember 1-től 1916 április 1-ig, mint sizteletbeli tanársegéd. Í916 április 1-től 1928 október 1-ig a budapesti állami gyermekmenhely egyik nagy csecsemő- és gyermekosztályét vezette, mint osztályos főorvos. Szolgálata utolsó 2 évében megszervezte a 200 agyas, újonnan felállított Madarász-utcai csecsemő- és gyermekosztályt és 1929 október 1-től 194-4- január 1-én történt nyugdíjazásáig vezető-fŐorvo8a volt e kórháznak.- 1913-ban a budapesit Egyetem magántanárrá habilitálta.

Magántanári képesítése óta az alábbi dolgozatai jelentek meg:

1. / A hugyutak gennyes megbetegedései a csecsemőkorban.Orvosképzés.1913 7.sz.- A koroktanban hangsúlyozza a haematogen fertőzés jelentőségét. A betegség igen hajlamos idült.lefolyásra, recidivakra. Ezen gyermekkori pyuriák szerepét terhesség és más mozzanatok kapcsán kifejlődő pyeliti- sek létrejöttében nem-tartja tisztázottnak.

2. / A koraszülöttekről és a debilis gyermekekről.Orvosképzés.1913»1-3.

A koraszülött életképessége kritériumainak tárgyalása után az ingadozó hőmérsékkel, majd a légzési zavarokkal foglalkozik. Különösen kiemeli a női tejnek és a fertőzésektől való megóvásnak fontosságát.

3. / Mennyiben értékesíthető a vesemegbetegedések Volhard-Fahr-szerinti

osztályozása a gyermekkorban. Gyógyászat, 1919« 3^.

A gyermekkori vesemegbetegedések közül a heveny esetek általában könnyen beoszthatók a V.-F. rendszerbe. Túlnyomó a glomerulonephritis, ritkább a nephrosis. A gócos nephritis a gyermekkorban nem túlságosan ritkái Az idült alakok közt sok a kevert megbetegedés.

4-./ A zsiros csecsemötápszerekről. Orvosképzés.1921. 2./Torday dr.-al./

4-/a. über Buttermehlbrei und Buttermehlvollmilch. J^hrb.f.Kh.97.kötet.

A Czerny-Kleinschmidt-féle vajas rántottalevest többszáz esetben adták.

Az eredmények különösen szépek voltak olyan koraszülötteken, hol alaite- ment mixtet alkalmaztak. Nem ajánlják heveny táplálkozási zavarok, decom- positio és erythrodermia desquamativa eseteiben. 29 esetben adták a Moro- féle tápszereket szép eredménnyel dystrophiásoknak.