Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/2
1946. február 19., VI. folytatólagos rendes ülés - II. fokú magántanári képesítések
4 kezelt beteganyagán vizsgálat tárgyává tették a vércukortükörváltozás és hypoglykaemiás shock mélysége és tartóssága közötti összefüggést, valamint sz egyes betegek vércükortükrének tartósságát és a vegetativ regulatio módjait. Esetexk kapcsán megállapították: 1/ hogy a hypoglykaemiás shock előidézéséhez szükséges insulinmennyiség egyénenként változó, sót ugyanazon egyénen is változhat; 2/ a shock alatt észlelt vér- cukorgörbe alakj8 és a shock klinikai lefolyása között szoros összefüggést nem találtak; 3/ a pulsusszám és vérnyomás a shock alatt legtöbbször nem nagyon változik, ha igen, inkább bradykardia volt észlelhető; 4/ az adrenalin ellenregulatiót 16 eset közül 4-ben lehetett kimutatni; 5/ a betegek vércukorszabályozás szempontjából 4 vegetativ typusba sorolhatók, de ezen typusok, a shock eléréséhez szükséges insulinmennyiség és a shock alatti vércukorgörbe typusa között semmiféle összefüggés nem volt kimutatható. lO/b. Vércukorvizsgálatok hypoglykaemiás shockban. Orvosi Hetilap. 1936.44.sz. Előző dolgozat magyarnyelvű közlése. ll/a. Über Erfahrungen mit Insulinshockbehandlung an der Buda pester Psychiatrischen und Nervenklinik. Mtschr.f.Psychiatr.u.Neurol. Bd.98.1938.Horányi Bélával közös dolgozat. A budapesti elme- és idegkórtani klinika insulinshockkal kezelt schizophren beteganyagán vizsgálat tárgyává tették a spontan remissiók számát, megkülönböztették a teljes remissiót, a jó remissiót,a szociális remissiót a Müller féle értelemben. Esetei kapcsán megállapították, hogy a spontan remissiók száma távolról sem éri el a Dussik, Sakel és Müller által közölt eredményeket, mert a teljes és jó remissio nem tesz ki többet 48/ó-nál, ami alig haladja túl a spontan remissiók számát. Felvetették annak a lehetőségét, hogy az insulinkezelés részben megrövidítheti a betegség időtartamát, azon esetekben, melyek spontan remissióra hajlamosak, továbbá az a lehetőség is fennáll, hogy az insulinkezelés következtében a remissio tökéletesebbé vélik. Ezeknek az eldöntéséhez azonban hosszú, éveken át tartó katamnestikus vizsgálatok szükségesek. 11/b. A schizophrenia insulinshock-kezelésének eredményei. Or vosi Hetilap. 1937.48.sz. Előző dolgozat magyarnyelvű közlése. 12. Kórlélektani tünetek a corpus callosum bántalmainál. Orvc si Hetilap. 1937. Szerző töob corpus callosum laesio klinikailag észlelt esetében úgy gondolja, hogy a frontalis lebeny convexitásának laesiójánál előforduló akinesis és spontánéitashiány, a Kleist és Lemke f. vizsgálatok szerint is csak olyan esetben jön létre, amikor a laesio vagy kétoldali, vagy féloldali laesio esetén olyan mélyrehatóié, hogy a fror talis lebenyből kiinduló corpus callosum rostozatát is tángálja és ebből arra a következtetésre jut, hogy a fenti esetekben észlelt klinikai kép a két frontalis lebeny közti associatiós kapcsolat megszakadása,tehát a corpus callosum sérülése következtében jött létre. Eseteire nézve ajánlja a corpus callosum blockade elnevezést. /Lemke: Archiv f.Psych. 1941./ 13/a. Über ein occipitales Syndrom bei Eklampsie. Archiv f. Psychiatr.u.Kervenkrankh.Bd.lÖ9.H.2.1939. Kulcsár Ferenccel közös dolgc zat. Szerzők esete azért bir nagy jelentőséggel* mert az első az irodalomban, ahol az eklampsiás roham után hosszabb időn át volt észle] hető rnk.o. occipitalis lebeny laesiója és ahol mód nyílott az occipita-
