Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/1

1945. október 9., II. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - Magántanári képesítések első fokon

- 5 származik. Kutató tehetsége és hajlama munkáiból már akkor tűnik fel. Hagy szolgálatot tett a felső oktatás ügyének, hogy a sajtó alárendezte áeinke emberboncolástanát. Bőrklinikái működési idejéből számos alapvető ugyancsak búvár hajlamát eláruló munkája különös figyelőmre méltó ./ pl. " Untersuchungen über die’Ausscheidung der Harnsäuren Salze durch Schweiss- drüsen ”, ” A tbc. bőr légzésének nagyságáról.” / A lymphogranuloma ingui- naleval az úgynevezett IV. nemibotegséggel Magyarországon I'elczor kezdett legkorábban és legintensivebben foglalkozni.Idevonatkozó dolgozatainak száma kb. 20. Ezirányu óriási munkássága már Kaposváron kezdődött meg,majd fokozott mértékben folytatódott szegedi klinikáján, ahol lymphogranuloma inguinaleral szóló 2 értékes könyvár irta meg: 1939-ben megjelent a M.O.K.T- kiadásában a IV. nemibetegség; 1942-oen Lipcsében az öóO oldalas ” lympho­granuloma inguinale ” című vaskos müve, mely mint elsőrangú forrásmunka az egész kérdés óriási komplexumát foglalja magában; benne a szerző minde­nütt saját vizsgálataira támaszkodik.Melczer ma nálunk a lymphogranuloma inguinale kérdésnek leg laposabb ismerője s e téren elismert szaktekintély, o ha feltétel nélkül nem is fogadom el a kórokozóra vonatkozó valamennyi megállapítását, nagy érdeme elvitázhatatlan e bonyolult kérdés megbilágitá- sában. Nagy müvével a magyar dermatologiai színvonalat emelte a külföld szaktudósai között. Melczer prof.191^-óta megszakítás nélkül mostanáig, tehát csaknem 30 éven át fejtett ki tudományos irodalmi tpükodést. Ez a tör$s nélküli mun­kássága már II.számú anatómiai intézeti működésekor kezdődött, folytatódott a budapesti bőrkórtani klinikán és fokozódott, amikor a kaposvári vármegyei kórház főorvosi állását töltötte he, mely idő alatt mintegy 12 értékes dol­gozata került közlésre.Kaposvári tudományos munkássága annál inkább figye­lemre méltó, mert itt vidéken hijján volt a szakkönyvtárnak, kellő segéd- személyzetnek és megfelelő felszerelési eszközöknek, mind megannyi körül­mény , mely sok más főorvos raunkakedvét leloha3ztotta volna.Állandó felfelé Ívelő munkássága megfelelő talajt akkor nyert, amikor szegedi bőrkórtani

Next

/
Oldalképek
Tartalom