Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/1
1945. október 9., II. rendes ülés - Tanszéki segédszemélyzet megválasztása - Magántanári képesítések első fokon
Előadó jelenti, hoöy ő maga azon obiból, hogy tárgyi* lagos birálatot mondhasson 3 hogy a pályázok iráa- éa gondolkodásmódját, munkásságának súlyát megismerhesse, minden pályázónak szám-os munkáját elolvasta ón dolgozataiknak általuk készített kivonatát gondosan '^tanulmányozta. A pályázók munkáinak hosszú heteken, át való tanulmányozása, érdektelen tekintélyes bőrgyógyászok véleményének meghallgatása után előadó azon megállapításra jutott, hogy a pályázók közül Melczer Miklós, a pécsi egyetem ny.r.tanána a legérde eiebb, ezért első helyen való jelölésre Melczer Miklóst javasolja, Részletesen kifejti, ho „y Melczer liklós önálló irodalmi munkássága a legnagyobb /96/ legsokoldalúbb, a bőrgyógyászat minden igára kiterjeszkedő, kutatásai eredményesek, melyek általánosan elismert nevet szereztet szerzőjük ek. Földvári Ferenc irodai i munkássága aránylag kicsi /33/» melyekből csak 9 a szorosan vett kutatásokon alapuló tudományos mii. Ezek a munkák azonban felette értékese' s nemcsak szorgalmáról, rendkívüli irodalmi tájékozottságról, de tehetsé# g'ről és kutatói készségéről is tanúskodnak. Az aránylag kis számnak nyilvánvaló magyarázata az, hogy Iöldvári klinikai működésének 20 évét a betegek gye .yitása, a klinika adminisztrációja, a h algátok tanítása, az orvosok továbbképzése, egyszóval a klinika gyakorlati életének vitele kötötte le. Viszont ennek köszönheti, hogy vérbeli legjobb klinikussá válhatott. Oéber János a klasszikus bőrgyógyászat igazi képviselője volt. A legszél tbb és legalaposabb előképzettség után 20 évig volt bőrgy«gyá3 z-klin ikus, kit hazánk tragikus sorsával kapcsolatos események sodortak el a kolozsvári klinikáról, A tudományos élettel, a gyakorlattal, a reá nézve mostoha körülmények között is mindvégig fenntartotta a kapcsolatot és előrehal dottabb kora /64 éves/ mellett is kitünően megfelelt hiv totts ' é ak. Rajka Ödön a legszorgalmasabb és legtehetségesebb pályázók egyike. Ha a csatolt munkák számából /165/ le is számítjuk az idegen nyelven i megjelent azonos t^rgyuakat /40/ és nem is értékelhetjük egészében a neves társszerzőkkel /Török prof. Lehner/ készülteket /35/, mé0 mindig igen tekintélyes a teljesen önállóan kiadott munkák 3zárra /90/. Hátránya Rajkának e pályázat szempontjából tudományos munkásságának egy oldalún'ga. A munkák na,.y része, az utolsó 16 év munkája
