Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU-SEKL 1.a 73.)
1945.06.19., 6. rendes folytatólagos kari tanácsülési jegyzőkönyv - Tanácsi és hatósági átiratok
- 13 -Ä és tanácskozási joggal, hogy " a magántanár ok érdekei az igazgató tanári testületben képviselve legyenek.” Ehhez az intencióhoz igazodott és igazodik a karoknak az a gyakorlata,mely szerint a magántanárok említett képviselői a kar összes üléseire meghivstnak ugyan, az üléseken azonban a tárgyakhoz csak akkor és annyiban szólhatnak, amikor és amennyiben a tárgy magántanári érdekeket érint. 4./ Ami a tekintetes Karnak azt a kérdését illeti, hogy ” jogában van-e a magántanári képviselőnek a titoktartás alól felmentettnek tekintenie magát, a magántanárokat érdeklő ügyekben ” az Egyetem Tanacsa csakis nemmel és tagadólag válaszolhat. A hivatali titoktartásnak az ügyrendi szabályzat 31. §-ában előirt kötelessége alól a magántanárok kari képviselői ” magántanári érdekek ” cimén sem tekinthetik magukat felmentetteknek,mert a szabályzat semmiféle kivételt sem ismer és mert nincs is oly magántanári érdek, amelyet ők a Karban magántanártársaik - kai történő megbeszélés mélkül is ne képviselhetnének. ” gegesi Kiss Pál magántanári képviselő szét kérve, a Dékán a felszólalás jogát neki megadja. Felszólaló szerint a magántanári collegiumban az a vélemény alakult ki, hogy a Tanártestületen át az Egyetemi Tanácshoz előterjesztést intéznek a magántanári kollégiumoknak kari ülésen való képviseltetésük módositásáról. Dékán szerint ez nemcsak a budapesti magántanárok kérdése, hanem közös egyetemi szervezési kérdés. A magántanári kollégium kérdése majdnem évszázados kérdése az összes egyetemeknek. I'indenütt megállapították, hogy magántanári kollégium nincs, tehát magántanári kollégium érdeke sincs. Amennyiben a magántanároknak egy csoportja változtatni akar a szabályzaton, foglalja Írásba kívánságát és forduljon az illetékes f orumhoz. 560