Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU-SEKL 1.a 73.)

1945.04.14., 12. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv

224 - 2 -Dékán üdvözli a kar megjelent tagjait,a határozatképességet megállapitja, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Hainiss Elemér és Dr.Eováts Ferenc ny.r.tanárokat kéri fel, majd a következő szavakkal nyitja meg az ülést:

Örömmel és meghatottsággal üdvözlöm a Kar tagjait,most amikor régi ,szép, tradiciokban gazdag üléstermünkben először gyűlünk össze. Sok gondolatot vet fel ez az alkalom. Lesznek

akik azt fogják gondolni, hogy a sors azért őrizte meg ezt a

akik

termet, mert szép, lesznek tovább fűzve a gondolatmenetetr,7-s-zép Dunahidjainkra, nagy múltú gyönyörű Buda-várunkra gondolnak és elpusztulásuk miatt feltámad bennük a német-gyűlölet. Lesznek, akiket a gondolat sebes szárnyú sasa az oroszok fosztogatásaira emlékeztet és félve ettől korainak Ítélik megmaradt értékeink megmutatását.

Mások talán azokra a küzdelmekre gondolnak,amelyek ebben a szép környezetben folytak és amelyek sajnos nemcsak eszményeket, hanem személyeket is állítottak egymással szemben.Szemünk e küzdelmek harcosainak arcképére téved,talán arra gondolnak most egyesek, hogy milyen csendben és békében férnek meg a rég elfelejtett küzdelmek harcosai most mint képek azért, mert nem élnek.

Talán olyanok is lesznek,akik abban látnak szimbólumot, hogy válogatás nélkül szép és kevésbbé szép képet>mindent visszaállítottunk úgy ahogy volt a régi helyére. Talán kérdezik egyesek, talán szimbolikus kihívása akart ez lenni az uj idők szellemének? Vagy metaforikus tanulság levonás, gondolva,hogyha a sors válogatás nélkül tartotta meg a szép és kevésbbé szép képeket, mi se

arrogáljuk magunknak, hogy elég bölcsek vagyunk a szelektálás képek, emberek és ideálok között.

Hosszan folytathatnám igy, de bármily hosszan is folytatnám a gondolatok és hangulatok puszta felsorolásából csak anynyit látnánk, hogy szinte végtelen a sora az egymásnak elientmon-