Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1942.10.01., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Háború okozta különleges helyzet hatása a karra

5 taná, hogy a munka- és légoltalmi szolgálatra elsősorban a zsidó­orvosok használtassanak fel, nem pedig a fiatal keresztény orvo­sok, akik elől ezáltal a továbbképződés lehetősége elzáródik ugyanakkor, midőn a zsidoorvosok a keresztények igénybevétele folytán egyre bővülő kényelmes magánprakszisokból gondtalan él­nek, Dr. Bakay Lajos ny.r.tanár elmondja, hogy a kamara kivánta a légoltalmi orvosi szolgálat ellátását elvállalni olymódon, hogy egy központból a szükséges helyre gyorsan vezényeltek volna akár 60 orvost is. A polgármester ur ezt a megoldást nem fogadta el, 3aját hatáskörében rendezte a légoltalmi orvosi szolgálatot, ami sok és felesleges fáradságával jár az amúgy is túlságosan igény­bevett és kimerült orvosoknak. Dékán hangsúlyozza, hogy megfelelő javaslatot kell tennünk és névsort összeállítanunk, mert enélkül minden a régiben marad és ötletszerűen fognak a kirendelések történni. Dr. Orsós Ferenc ny.r.tanár: Mindenki jelentse be azokat, akik katonai szolgálatot még nem teljesítettek. A tanárok ne vállalják a kijelölés ódiumát. Dr. Neuber Ede ny.r.tanár: Németországi utjai alkalmával bősé­gesen tájékozódott az ottani helyzetről s megállapítja, hogy csak kivételes esetekben é3 csak egyes professorok mentek ki a harctér­re és azok ott kellő munkakört töltöttek be mint tanácsadók. Kér­jük, hogy az egyetemet ne bántsák, hagyják meg a feltétlenül szük­séges munkaerőket éppúgy, mint Németországban, ahol a tudományos kutató munka is zavartalanul folyik. Ott a biztositó intézetek és kórházak orvosoait redukálják, inkább azokat veszik igénybe, csak­hogy a klinikák működését ne csorbítsák. Dr. Beznák Aladár ny.r.tanár: annak példájául, hogy milyen meg­becsülésben van Németországban a kutatómunka felemlíti, hogy a német munkaélettani intézet igazgatója egyik levelében arról ér­tesítette, hogy ezredesnek nevezték őt ki anélkül, hogy polgári munkaköréből elmozdították volna. Dr. Bélák Sándor ny.r.tanár javasolja, hogy a kar ne állitson össze névsort, bizza a behívásokat s a munkaszolgálatra való ki­rendelést továbbra is a Minisztériumra, ne viselje ennek ódiumát CJ'1

Next

/
Oldalképek
Tartalom