Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1943.04.13., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Dr. Rehák Pál az "Orr-gége-fülbetegségek diagnosztikája gyakorlatokkal" tárgykörből

• 10 * ir base alle posizioni asetali elettriche. /Cuvre 942./ • A szerző e cikkében össsefogli lern ismerteti a szívizom bántalmak lokalizació-jart. vomit ko* ó vizsgálatait, A szívizom bantr lmo­kat 3 csoportra osztja, úgymint ondotayok&rdir.lií., perlmyokr.rdic.lis és kombinált sérülésekre. az endociyokardialis sérülésekhez sorolja a co­ronaria ’.ínsuff ltienfciuknt, a per£t»y oka rdiai is sérüléseket ismét 2 cso­portra OSí A korlli: meg, úgymint csucsi, középső és..pa.r :i' sérüléseket. Kombinált sérülé* .sekhez s-obylja többok között az ir.fi. rk'* us okát. Ismerteti ez ©kút ár* mind­egyik séi»\ilcSi typus felismerési mód jut az kkg.-ból. insuffitienfciakat, a pfcrjLmyokardic.lis sérüléseket ismét 2 cső­­>sztja, úgymint körülírt és diffus /’pericarditis/ sérülésekre, .rt perirnyokardialís y.‘érüléso’:ú/ a ,3 alcsoport ját különbözteti össze: Jzen dolgozatokat tarn. h. 3 luboratoriumi tárgyú-.g a követ közökben foglalom „csatában /lásd a kivonat S,6,7,szúnu dolgozatait/;egyrészt o Lenge-fél© mna^ysol előállításá­nak egy uj aódjut közli, 'másrészt'-a resplmtios alspanyagcsere megha­tározás és a légzési volumen -összefüggését tárgyalja, Az Elektrokardiographie körébe tartozó dolgozatait nagy­e .•* jából 5 csoportra lehet osztani és pedig: 1,/ a/szív. $íe.kt romos tengely­­állásaival, 2;/ az egyes sziv-részek és ne gyerek Önálló'diphasisós és .moaopheeisos elektrok&rdlogratat,íjaival, 3./ a cionopht.aisoa görbe kelet­­‘kézé:; évéi, 4<;/ a szívizom betegségek jellemző elektroknrdiographiás kó­péval ón lokáliaatiőjavai, - 5,/ a Tav/i.rí -szár blockok elektrokcrdio­­graphiás ditgnostikájavul foglalkozó cikkekre. ;}­I« Az első csoportba tartózó dolgozatokban /lásd n kivo­nat 1.2,3,4,10,11,17,22,26,31. dolgozatait/ Einthoven tengelyelméletét tovább fejlesztve bebizonyít ja, hogy a szívnek 7'egymástól független, önálló elektromos tengelye van, melyek egymástól úgy a síkban, mint a térben kist, Pb-négy óbb szöggel eltérhetnek /lásd 1,2 .dolgozat/. Megál­lapítja, hogy :.z Elektrokfrdiographit.s díugnostika, vagyis a leletezés egyik lényege éppen ezen.tengelyállasok úgy absolut, mint egymáshoz viszonyított helyzetének értékelése /3,dolgozat/, Ezen megállapítá­saiból a következő gyakorlati kíséri-., ti ;redménmeket tudta felmutat­ni; 1,/ Eszközt szerkesztett az cl a,. ri-.^ws tengői- .1 lás ok rneght t áro­sás ára /4. dolgozat/, - 2,/ eljárt,;, óul#; u-zott ki a a extrasystolék ki­indulási helyének mégha tarozásén a /'-.dolgozat/, - 3./ ismertette a T hullám nagyság és irányváltozáséinak Klinikai értékelését /3.dolgo­zat/, - ^ 4. / az iveit ST, a coror.tr la R, t. “közti" hullán kJ mi kai ér­tékelését /26.dolgozat/, - ó./ kimutatta & Standard és mellkasi el­vezetések hullámai közötti összefüggőst /11, 17, 22. dolgozat/, - 6,/ kidolgozta az elektrokardiogramu hullaiadnak uj jelölési módját, i mely a tényleges viszonyoknak jobban megfelel mint a mai jelölési mód /10 dolgozat-/.,.' - 7-./ ismertette az egyes elektromos tengelyállások v. ltczá­jtu.it u Ak/.V;. fejlődése közben /31 »dolgozat/, • / . 4 . ,* * * ; -II. A második csoportba tartozó dolgoz;, taíbr.n oz egyes •jziv -részek, valamint & na gyerek önálló diphacisos-és hionphnsisos el&k­­tr ókardi c/grámn ja i va 1 foglalkozik /lued c kivonr t 12y 16,1^,18,2«>,23£K®.­­nu dolgozatait/. Kísérletileg előállítja a pitvariéi Ik S és T hullámo­kat. . tárgyalja a kettő viszonyát u kamrai komplexüknél, majd ismerte­ti jobb •■} s bal pitvar uonophoelsős arc mainak í 3fbeli fellépését és *e 5 3*f

Next

/
Oldalképek
Tartalom