Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)
1943.02.09., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 30. Dr. Horányi Béla rk.tanári címmel való kitüntetése
258 44 21. / Adatok az agyi érgörcsök klinikájához.Orvosi Hetilap. 1937.Fenti dolgozat magyarnyelvű közlése. 22. / Diffus Sclerosis with Preserved Mvelin Islands. Jorn.of.Nervous Diseases.1938. A Pelizaeus-Merzbacher f. betegséget tárgyalja szerző dolgozatában. Typusos eset histologiái feldolgozása kapcsán valószínűnek tartja,hogy vascularis tényezőknek nagy szerepe van a kórszövettani kép létrehozásában. Erre utal az a tény,hogy a nagymértékben demyelizálodott fehérállományban megmaradt velőszigetek nagy része ér körül helyezkedett el, amint azt metszetsorozatokon kimutatta. 23./ Kísérleti adatok a polyneuritisek kórtanához. Magyar Pathologusok társasága.1938. A polineuritisek pathogenesisének tésztázására szerző tyúkokon és pulykákon triorthokresylphosphattal idéztek elő polyneuritist.kimutatják, hogy az említett szer minden n.radicularis elváltozás nélkül kizárólag a környéki ödegtörzsekre localizálódó neuritis képét hozza létre.Elsősorban a nagyobb kaliberű velőshüvellyel biró motoros idegrostok szenvednek, mig a sensibilis rostok,valamint sympathicus rostok hosszú ider ig megtartottak. A neuritis klinikai képe hosszú incubatio után csak kb. 2 héttel a mérgezés után lép fel , amit szerző úgy magyaráz, hogy nem közvetlenül a triorthőkresy-lphosphat • hozza létre a neuritises elváltozásokat, hanem valószínűleg a máj laesiójaval kapcsolatos anyagcserezavarok tehetők felelőssé a neuritisek kialakulásáért. 24. / Amvotronhias lateralsclerosis kiterjedt agykér;-.! sorvadással. Orvosi Hetilap.1938.Professor Benedekkel közös dolgozat. 52 éves amyotrophias laterálsclerosisban szenvedő nőbeteg esetét ismerteti, ahol az első és második motoros neuron elváltozásaira jellgzetes tünetek mellett aprasiás jelenségek, megnehezült lelki igénybevehetőség, spontaneitas-hiány voltak észlelhetők.2 tünetek tisztázására szerzők encephalographíát és angiographiat végeztek.Ezen eljárásokkal a nagyagykéreg kiterjedt j’elenté kény fokú sorvadása volt kimutatható, amely legnagyobb, fokot a frontalis lebeny területén'ért él.Alzheimer f, betegség kizárható volt a Meisser-Pollák f. punctioval nyert agykéregdarab szövettani vizsgálatával. 25. / Az ideg-és elmekértan jelenlegi állásáról Angliában. Orvosképzés.1938. Angliai tanulmányútjanak tapasztalatait tárgyalja a szerző.Leírja az Angliában szokásos neurológiai vizsgálati módsze_ reket, kiemeli,hogy az angol idegorvosok megelégednek szinte a régi classieus vizsgálati eljárások alkalmazásával.Még a kórlélektan és idegkórtan határterületein ülő jelenségek/ apraxia, alexia, aphasia stb./ vizsgálatában is egészen egyszerű metno-U6
