Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1943.02.09., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 29. Dr. Angyal János rk.tanári címmel való kitüntetése

25 3» Sarkomatose Entartung bei posttraumatischer Meninaopathie. Ztschr.f.d.ges.Neurol.u.Psychiatr. 1938.Professor Benedekkel közös dolgozat. Bgy sérülés után kifejlődő meningopathia traumatica ismertetése,amelynek értékes klinikai^szövettani és baleseti­­kártalanitási vonatkozásai vannak.A banta-lom eleinte remissi­­oktdl volt megszakítva,később azonban 5 évvel az elszenvedett baleset után,telj es paraplegiahoz vezetett.A kérgesen megvas­tagodott dura a gerincvelőt összenyomta.A szövettani vizsgá­lat a dura sarcomatosus burjánzását derítette ki.Felhivja a figyelmet a sérüléssel kapcsolatos késői idegrendszeri ártalmak jelentőségére. 4.7Sérülésen meningopathia sarkomás elfajulása. Orvoái Hetilap. 1938.Fenti dolgozat magyarnylevü közlése. 5. /Tartás agytörzsi tünetegvüttes myasthenia gravis pseudoparalvtica esetében. Gyógyászat.1938. Myasthenia egy esetét ismerteti, mely elsősorban agy­­törzsi tünetek által volt jellemezve.A bántalomban az agytörzs csaknem valamennyi mozgatőmagva részesedett.A myastheniás reac­­tiot a kórismét kétségtelenül igazolta. Az eset különös érde­kessége az első myastheniás betegségi szakasz hittelen kezdete, az agytörzsi tünetek szokatlan állandósulása és a tünetek rész­aránytalansága. A thymusra,valamint a kreatinin anyagcserére vonatkozó vizsgálatok a bántalom kórszármazásához értékesíthe­tő adatokat nem szolgáltattak. 6. /A Gerstmann-féle tünete, vüttes klinikai és agykórtani jelentősége. Orvosi Hetilap.1938, A Gerstmann syndroma tünettani ismertetése után a tünet­együttes localisatios jelentőségével foglalkozik.A tünetegyüt­tes a b.o. angulooccipitalis terület laesiojára utal,azonban más tünetekkel is szövődik aszerint, hogy a kórfolyamat a szom­­széfod regiok közül még milyem más területekre terjedt ki, to­vábbá ,hogy a mélybe terjedve a spleniumot roncsolja-e.így szö­vődhetik a syndroma mozgás és érzészavarokkal,testvázlatzavar­­ral, apraxiával, amnestikus és sensoros aphasiával,hemianopsi­­ávaloptikus agnosittval és construktiv zavarokkal.Tárgyalja a syndroma pathologiáját. 7. / A testvézlatról. Mitrovics Emlékkönyv.1939.Közös dolgozat Professor Benedekkel. A testvázlatzavarok részletes irodalmi és klinikai is­mertetése után a psychiatriai esetekben, nemkülönben a schock kezeléssel kapcsolatban megfigyelt és részben kísérletesen lét­rehozott testvázlatzavaroka^ ismerteti.A coenaesthesiás hallu­­cinatiok, az autometamorphosia, a depersonalisarios tünetek, a különböző autotopagnosiás jelenségek,végül az ordinativ négyr dimensionalitas tüneti,pathologiai és psychólogiai megbeszélé­sét a vázlatzavarok beható szerkezeti analysise követi és a testschemára vonatkotó theoriák kritikai ismertetése,majd a sa­ját eredmények Összefoglalása és a testvázlat fogalmának tel­jesen eredeti es exakt definitioja. 8. / Über einen Fall von nőst traumatischem Thalamus und. , Bpiphysensyndrom. Dtschr.Ztschr.f.Nervenheilk.1939. Professor Benedekkel közös dolgozat. A koponyasérüléshez csatlakozó tüneti kép részben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom